A milliárdos szerint a globális problémák megoldására szolgáló alap kifogyóban van, mivel a gazdag adományozóknak saját problémáikkal kell szembenézniük.
Az ukrajnai háború költségei kiürítik a gazdag európai országok segélytartalékait, és aláássák az ENSZ fejlesztési céljainak teljesítését, állította Bill Gates.
„Az ukrajnai háború a védelmi költségekkel, a menekültekkel, a különféle támogatásokkal és a szállítási költségekkel szétfeszíti a költségvetést” – mondta a milliárdos filantróp a Financial Timesnak adott, kedden megjelent interjúban.
Gates akkor beszélt az újságnak, amikor az általa és volt feleségével, Melindával működtetett jótékonysági alapítvány közzétette azt a jelentést, amely részletezi, hogy az ENSZ Fenntartható fejlődési célok programja jó úton halad afelé, hogy a 2030-ig kitűzött célok közül egyet sem fog tudni teljesíteni.
A 2015-ben elfogadott menetrend 17 területen tűzött ki célokat, például a szegénység és az éhezés elleni küzdelem, az oktatás és az egyenlőség előmozdítása, valamint a természeti erőforrások megőrzése terén. A célok elé azonban olyan váratlan események görgettek akadályokat, mint a Covid-19 világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború.
Az FT-nek adott interjúban Gates azt mondta, hogy az ukrajnai helyzet nagyobb hatással volt Európa szponzorálási hajlandóságára, mint a Covid-19.
Az európai nemzetek ígéretet tettek arra, hogy katonai és pénzügyi segítséget küldenek Ukrajnának, hogy az harcolhasson Oroszország ellen. Emellett úgy döntöttek, hogy gazdaságukat függetlenítik az orosz erőforrásoktól és piacoktól, ami inflációs hullámot váltott ki, és a megnövekedett termelési költségek miatt veszélybe sodort egész iparágakat. Gates sürgette a gazdag európai nemzeteket, hogy a világ szegényebb részein a problémák továbbra is fennállnak, mint a gyermekbénulás, a malária és az éhezés.
A Gates Alapítvány jelentése az ukrajnai válságot főleg azzal összefüggésben említi, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt szerepet játszott a globális élelmiszerpiac gabonával való ellátásában.
Ukrajna tengeri szállításai a háború miatt hónapokra megszakadtak. Kijev azt állította, hogy Oroszország tette bizonytalanná a Fekete-tengeren keresztüli tengeri közlekedést, míg Moszkva szerint Ukrajna volt a hibás, mivel tengeri aknákat telepített a kikötői közelében, és nem engedte, hogy a hajók elhagyják azt.
A helyzetet látszólag a Törökország közvetítésével július végén létrejött megállapodás oldotta meg, amely az Ukrajnába érkező és onnan kifelé tartó hajók ellenőrzésére és biztonságos áthaladására vonatkozó mechanizmust hozott létre. Moszkva rámutatott, hogy a több mint egy hónapja újraindult forgalomban az ukrán gabonaszállítmányok többsége az EU-ba, nem pedig a kiszolgáltatott, szegényebb országokba irányult.
Oroszország gabonaexportálási képességét aláásta az Egyesült Államok vezette szankciókampány, amely bizonyos szolgáltatások igénybevételétől eltiltotta az orosz árut szállító hajókat. Az ENSZ, amely a gabonakereskedelmet társszerzőként írta alá, ígéretet tett arra, hogy befolyását felhasználja e szankciók feloldására, de Moszkva szerint eddig nem történt előrelépés az ügyben.
Ez a cikk is érdekelhet: Valóban feláldozza az USA Európát a világ vezetője szerepért?
