Hogy ne csak a kriptovilág botrányairól legyen szó, tegyünk egy kis kitérőt a politikai élet zűrzavarai felé is. Jelenleg korrupciós botrány rázza meg az Európai Uniót.
Eva Kaili görög politikust, az Európai Parlament kriptobarát alelnökét, egy Katarral kapcsolatos ügyben korrupcióval vádolták meg. Az alelnöknőt vasárnap Brüsszelben három másik parlamenti szereplővel együtt letartóztatták. A nyomozók gyanúja a 2022-es világbajnokságnak otthont adó ország által az európai politika befolyásolására állítólag kifizetett nagy összegekkel kapcsolatos.
Mennyire tartják korruptnak az európai lakosok az országukat?
A legtöbb európai polgár számára nem jelenthet nagy meglepetést, hogy az európai intézményeken belülről korrupciós ügy bukkan fel. Májusban egy uniós szintű felmérésben a válaszadók átlagosan 68 százaléka mondta azt, hogy országában elterjedt a korrupció. Miért lenne ez másképp Strasbourgban vagy Brüsszelben? Amint az a grafikonból kiderül, Görögország az összes uniós országot lepipálja a megvesztegethetőség fennállásának megítélésében. Noha hozzá kell tennünk, Magyarország nincs olyan sokkal elmaradva az első helyezéstől. Hazánkat követően 89%-kal holtversenyben áll Spanyolország és Olaszország.
A pozitívabb végéről figyelve a listát, Finnország mellett Dánia az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol kevesebb mint minden ötödik állampolgár véli úgy, hogy a korrupció még mindig nemzeti szinten elterjedt.
Az idei eredményeket összevetve a Statista azon felmérésével, amiben 2016 és 2021 közötti korrupcióval kapcsolatos eseteket vizsgáltak, felfedezhető néhány érdekesség. A lista vége stimmel az idei évi eredményekkel, ugyanis utolsó helyen akkor is Dánia állt, és Finnország is a vége felé helyezkedett el. Ami azonban meglepő, hogy Magyarország előtt akkor még 13 ország állt, ahol több korrupciós esetet számoltak meg, mint hazánkban.
Ez a cikk is érdekelhet: Ebben az országban a lakosság 2%-a börtönben ül
