Az Európai Unió vagy az EU egyes országai betilthatják a hústermelést, hogy megfeleljenek a kibocsátási előírásoknak.
Bár őrültségnek hangzik, nem kizárt, hogy az elkövetkezendő években egyes európai országok súlyos adókkal sújthatják a húst, vagy egyenesen be is tilthatják azt. Csak néhány európai országnak van jogilag kötelező érvényű zéró kibocsátási terve és éghajlati mérőszámai, úgy mint Hollandia, Svédország és Dánia. Kis országok, nagy mezőgazdasággal, melyek ökológiai lábnyoma igen nagy.
A hollandok, akárcsak a svédek és a dánok, nagyon komolyan veszik a kibocsátás csökkentését, valamint a húsfogyasztás korlátozását. Rengeteg húst termelnek és persze fogyasztanak is. Mint arról korábban írtunk, Hollandia már lecsapott a helyi gazdákra, a tenyésztők után pedig 2024-től még a húsreklámokat is betiltja. A húst úgy kezelni majd, mint a cigarettát vagy az alkoholt. A fogyasztókra húsalternatívákat kell erőltetni, ami azt jelenti, hogy a vásárlók ehetnek feldolgozott, műhús termékeket.
Charu Chanana, a Saxo Bank piaci stratégája a Saxo év végi előrejelzésében kijelentette, hogy Svédország vagy Dánia „dönthet úgy, hogy 2025-től súlyosan megadóztatja a húst, és 2030-ra teljesen betilthatja az összes belföldön előállított, élő állati eredetű húst”. Charu hozzátette: „Nem lennék meglepve, ha Dániában és Svédországban az iskolák teljesen betiltanák a húst. Határozottan ebbe az irányba haladnak.”
Svédországban a hivatalos statisztikáknak ellentmondanak azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a svéd húsfogyasztás csökken, a vegetarianizmus pedig növekszik. Az EuroMeatNews és a Svéd Mezőgazdasági Hivatal friss adatai szerint „a svéd hús és baromfi iránti kereslet jelentősen megnőtt”.
Ami Dániát illeti, Dánia jelentős húsiparral rendelkezik. A dán húsból származó bevétel 2022-ben 4,40 milliárd dollárt tett ki, és várhatóan évente több mint 5 százalékkal fog növekedni. A dánok hatalmas mennyiségű sertéshúst termelnek a piacokra – évente mintegy 32 millió malacot -, és ezekből a sertésekből több milliót az Európai Unióba (elsősorban Németországba és Lengyelországba) adnak el. Összehasonlításképpen: 32 millió malac majdnem kétszer annyi, mint amennyit Kanada évente elad az Egyesült Államoknak.
Továbbá, bár Dánia kormánya és az EU képviselői a hústermelést célkeresztben tartják a további szabályozás és adóztatás szempontjából, a szőrmegyűjtést nem ellenzik. Dániában a nyérctenyésztés nagyon jövedelmező, és Dánia a világ egyik legnagyobb nyércbunda-termelője; több ezer nyérctenyésztő üzem van, és több tízmillió nyércet tartanak. A legfrissebb adatok szerint a Dániában begyűjtött bunda 98 százalékát exportálják a külföldi piacokra. Sőt, annyi nyérc van az országban, hogy már tönkreteszik a helyi ökoszisztémákat.
A farmok bezárása és a hústermelés betiltása nem racionális stratégia. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az ember által okozott összes üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százaléka az állattenyésztésnek tulajdonítható. A Nature Food tudományos folyóirat szerint azonban Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói.
Így felmerülhet a kérdés, hogy miért nem inkább ezeket az országokat kötelezik a kibocsátás csökkentésére, ahelyett, hogy folyamatosan az európai lakosságot sanyargatnák?
Igen bosszantó, hogy Ázsia és Dél-Amerika továbbra is végtelenül szennyezi a környezetet, miközben a nyugati világ vezetői a kibocsátás-szabályozás nevében az európai ipart teszik tönkre.
