A Clearview AI arcfelismerő cég hatalmas méretű mesterséges intelligencia alapú adatbázist épített a közösségi média platformokról gyűjtött több milliárd képből, tette mindezt a felhasználók beleegyezése nélkül.
Március végén a Clearview AI vezérigazgatója, Hoan Ton-That a BBC-nek adott interjúban elmondta, hogy a cég 30 milliárd fotót szerzett meg a felhasználók tudta nélkül az évek során. Ezeket főként a közösségi médiaplatformokról, például a Facebookról mentették le. Elmondta, hogy az amerikai bűnüldöző szervek bűnözők azonosítására használják az adatbázist.
Ton-That vitatta azokat az állításokat, amelyek szerint a fotókat jogtalanul gyűjtötték volna. A Bussiness Insidernek e-mailben küldött nyilatkozatában elmondta: „A Clearview AI a nyilvánosan elérhető képeket szerezte meg. Ebből az adatbázisát jogszerűen építette fel, akárcsak bármely más keresőmotor, például a Google„.
A személyes adatok védelmét propagáló szervezetek és a közösségi médiavállalatok azonban élesen bírálták a Clearview AI tevékenységét.
„A Clearview AI tevékenysége megsérti az emberek személyes adatainak védelmét, ezért kitiltottuk az alapítójukat a szolgáltatásainkból. Emellett jogi felszólítást küldtünk nekik, hogy ne férjenek hozzá semmilyen adathoz, fotóhoz vagy videóhoz a szolgáltatásainkból.” – mondta a Meta szóvivője az Insidernek küldött e-mailben.
A Clearview AI vezérigazgatója szerint ők csak a bűntények feltárást támogatják
Ton-That az Insidernek elmondta, hogy az adatbázis nem nyilvános, és csak a bűnüldöző szervek használják. Elmondása szerint a szoftvert már több mint egymillió alkalommal használta a rendőrség.
„A Clearview AI adatbázisát a bűnüldöző szervek használják a bűncselekmény utáni nyomozások során, és a nyilvánosság számára nem áll rendelkezésére. Az adatbázisban minden egyes fénykép egy potenciális nyom. Ez életet menthet, igazságot szolgáltathat egy ártatlan áldozatnak, megakadályozhat egy téves azonosítást, vagy felmenthet egy ártatlan személyt.”
A kritikusok szerint azonban a Clearview AI rendőrségi használata mindenkit „folyamatos rendőrségi felderítésnek” tesz ki.
„Valahányszor egy gyanúsítottról van egy fényképük, összehasonlítják azt az arcoddal.” – mondta Matthew Guariglia, az Electronic Frontier Foundation munkatársa a BBC-nek. Szerinte „ez túlságosan invazív„.
A mesterséges intelligencia által vezérelt adatbázis az Egyesült Államokban olyannyira aggályokat vetett fel a személyes adatok védelmével kapcsolatban, hogy Jeff Merkley és Bernie Sanders szenátorok egy törvényjavaslattal próbálták megakadályozni a használatát. Ez alapján a Clearview és a hasonló cégek számára a biometrikus adatok lekérdezése előtt a személy hozzájárulásának beszerzését írta volna elő.
2020-ban az American Civil Liberties Union beperelte a Clearview AI-t. A személyes adatok védelme szempontjából „rémálomszerű forgatókönyvnek” nevezte a cég működését. Az ACLU-nak annyit sikerült elérnie, hogy a Clearview AI termékeit nem adhatják ki magáncégeknek, de a rendőrségnek nem.
A Clearview AI hatalmas problémát jelent a polgári szabadságjogok szempontjából. A legegyszerűbb módja annak, hogy megakadályozzuk, hogy a Clearview AI hozzáférjen a fényképeinkhez a közösségi média fiókjainkról, ha nem vagyunk jelen a közösségi médiában. Alternatív megoldásként, ha mégis közösségi média jelenlétet kívánunk fenntartani, gondoskodjunk arról, hogy a közzétett képek ne legyenek nyilvánosan elérhetők a világhálón.
