Most, hogy mindenki tudja már, hogy a húsfogyasztás megöli a bolygót, és bogarakat kellene enni, újabb élelmiszer ellen indítottak a környezetvédők hadjáratot. A következő mumus a rizs, mely egyébként az emberiség 50%-ának mindennapi tápláléka.
A környezetvédők folyamatosan keresik a bűnbakot, amit hibáztatni lehet a klímaváltozásért. Azzal már valószínűleg mindenki tisztában van, milyen káros is az állattenyésztés, és ebből adódóan a húsfogyasztás. Most itt az újabb áldozat: a rizs.
„A rizs a felelős a metán globális kibocsátásának mintegy 10 százalékáért, egy olyan gázért, amely két évtized alatt 80-szor annyi hőt köt meg, mint a szén-dioxid. A tudósok szerint ha a világ csökkenteni akarja az üvegházhatású gázok kibocsátását, a rizst nem lehet figyelmen kívül hagyni” – olvasható az AFF News egyik tweetjében.
A Környezetvédelmi Alap (EDF) szerint a globális rizstermelés káros üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe, és ezzel annyi kárt okoz, mint 1200 átlagos méretű szénerőmű.
A termesztés bevett módszere a rizsföldek elárasztása, néha a termőterület maximalizálása érdekében gondosan teraszosan kialakított domboldalakon. Az árasztás nem feltétlenül szükséges a rizs termesztéséhez, de ez egy hatékony módja az invazív gyomok terjedésének megakadályozására. A rizstermesztők működésének olyannyira alapvető eleme, hogy nem könnyű elképzelni, hogy másképp termesszék a rizst. És itt vannak a bajok – legalábbis a híres Világgazdasági Fórum szerint.
Az ezeken a földeken a bomló növényi anyagokkal táplálkozó mikrobák az üvegházhatású metángázt termelik. És mivel a rizst ilyen nagy mennyiségben termesztik, a keletkező mennyiség nem elhanyagolható. Az elárasztás egyik fő alternatívája a nedves és a száraz mezők közötti ingadozás – a mezőt lecsapolják, kis mélységig elárasztják, és ezt megismétlik. Ez a technika azonban még nagyobb kihívást jelenthet, mivel a talajban megnövekedett oxigénszint a jelen lévő nitrogénnel reakcióba lépve dinitrogén-oxidot (N2O), egy másik üvegházhatású gázt – közismert nevén nevetőgáz – termel.
A dinitrogén-oxid körülbelül 100 évig marad a légkörben, és akár 300-szor erősebb is lehet, mint a CO2, tehát a rizstermelést csökkenteni kellene. Csakhogy az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet megjegyzi, hogy a rizs a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere. A világ népességének több mint 50 százaléka élelmiszerszükségletének mintegy 80 százalékát a rizzsel fedezi. A világ rizstermelésének mintegy 95 százalékát a fejlődő országokban termelik és fogyasztják. A globális rizstermelés a 20. század eleje óta megháromszorozódott, köszönhetően a nemzeti és nemzetközi szervezetek, köztük a FAO erőfeszítéseinek.
Tehát, ha még ennek a fogyasztását is korlátoznák vagy netán betiltanák, az több milliárd ember halálához vezetne. De ez nem valószínű, hogy a politikai elitet érdekli…
