Az arany bányászata ugyan évezredes múltra nyúlik vissza, a becslések szerint az összes földfelszíni arany 86%-át az elmúlt 200 évben termelték ki. A nemesfém jelenlegi árfolyama unciánként 1988 dollár, mely nem olyan sokkal van elmaradva a 2070 dolláros történelmi csúcstól.
A modern bányászati technikák lehetővé tették a nagyüzemi termelést, így a globális aranytermelés az 1800-as évek óta exponenciálisan nőtt.
Globális aranytermelés 1820 és 2022 között
Az alábbi kép szemlélteti, hogy az elmúlt 200 évben mely országok voltak azok, ahol a legtöbb aranyat termelték, és hogyan vált ezáltal globálissá a sárga nemesfém bányászata. A grafikont a Visual Capitalist munkatársai, Govind Bhutada és Miranda Smith készítette az Our World in Data adatai alapján.
Az aranybányászat rövid története
A modern történelem legismertebb aranyláza 1848-ban Kaliforniában tört ki, amikor James Marshall, amerikai asztalos véletlenül aranyra bukkant a Sacramento völgyi fűrészmalmában. A férfi egyedül John Sutternek, a malom tulajdonosának mondta el a titkot, de a hír megelőzhetetlenül terjedni kezdett és mintegy 80 ezren özönlöttek Kaliforniába aranyat keresve. Alig pár év elteltével, 1855-re a bányászok mintegy 2 milliárd dollár értékű aranyat termeltek ki. Érdekesség, hogy a feltételezés ellenére, a két férfi sosem profitált a felfedezésből.
Az 1890-es évekig az Egyesült Államok, Ausztrália és Oroszország volt (felváltva) a három legnagyobb aranytermelő. Ezután Dél-Afrika vette át az irányítást a Witwatersrand-medencében történt hatalmas felfedezésnek köszönhetően, amelyet ma a világ egyik legnagyobb aranylelőhelyének tartanak.
Dél-Afrika éves aranytermelése 1970-ben érte el a csúcsot, amikor 1 002 tonna aranyat termelt – messze a legnagyobb egy év alatt termelt mennyiség.
Az 1980-as évek óta a nemesfém árának emelkedésével a globális aranytermelés egyre szélesebb körben terjedt el. 2007-re Kína lett a világ legnagyobb aranytermelő országa, és ma már több mint 40 országban bányásznak jelentős mennyiségű aranyat.
A legnagyobb aranytermelő országok 2022-ben
A világ 2022-es aranytermelésének mintegy 31%-a három országból – Kínából, Oroszországból és Ausztráliából – származik. Mindegyikük több mint 300 tonna nemesfémet termel. Az őket követő Egyesült Államokkal, Kanadával és Mexikóval együtt véve ez a hat ország teszi ki a globális aranytermelés 16%-át.
Az amerikai termelés 72%-át Nevada adja, ahol a világ legnagyobb aranybányászati komplexuma található (hat bányával), amely a Nevada Gold Mines tulajdonában van.
Eközben Dél-Afrika 2022-ben 110 tonna aranyat termelt, ami 74%-os csökkenés a 2000. évi 430 tonnás termeléshez képest. Ezt a szignifikáns hosszú távú csökkenést a bányabezárások, a lejáró eszközök és az ipari konfliktusok eredményezték az Arany Világtanács szervezete szerint.
A globális aranytermelés kilátásai
Április 25-én az arany ára unciánként 2000 dollár körül mozgott, és ezzel történelmi csúcsokhoz közeledett.
Az Arany Világtanács szerint a bányászott aranytermelés 2023-ban várhatóan növekedni fog. Az is elképzelhető, hogy meghaladja a 2018-as rekordot (3300 tonna), amit leginkább az észak-amerikai projektek bővülése vezérel.
