Kína májusi lakásáradataiból kiderült, melyik városokban zuhantak legnagyobbat a használt ingatlanok árai, és ennek milyen gazdasági következményei lehetnek az országra nézve. A június 15-én közzétett listán 70 nagy és közepes méretű város szerepel.
A legnagyobb esés a sanghaji lakásárakat érte, ahol az előző hónaphoz képest 0.8%-kal zuhantak vissza az árak. Második helyen pedig Peking, a kínai főváros helyezkedik el, ahol 0.6%-os árvisszaesés volt tapasztalható. Szakértők szerint a két megaváros árcsökkenése a rossz gazdasági helyzet jele.
Davy J. Wong amerikai közgazdász kifejtette, hogy a kínai befektetők többsége az ingatlanokra szorítkozik, mert a jelenlegi hatalmi rendszerben korlátozottak a befektetési lehetőségek. Wong azt is elmondta, hogy a kínaiak szerint az ingatlanok nyújtják a legnagyobb védelmet az infláció és az elértéktelenedés ellen.
Kínában az új lakások piaci árát meghatározó helyi önkormányzatok és fejlesztők erősen monopolizálják az ingatlanpiacot. “Ezzel szemben a “használtpiac” meglehetősen szabad mozgástérrel rendelkezik, és így a kínai piac valódi képét tükrözi” – mondta.
A kínai jegybank 2019-es adatai szerint a városi háztartások tárgyi eszközeinek 74,2 %-át lakások tették ki – derült ki egy 30 ezer városi háztartás körében végzett országos felmérés alapján. Ehhez képest az Egyesült Államokban a háztartások teljes vagyonának pusztán 30%-át tették ki az ingatlanok.
Sokan kénytelenek voltak eladni lakásaikat
Az utóbbi időben tapasztalt gazdasági gyengülés arra kényszerítette a kínai lakosságot, hogy csökkentsék fogyasztásaikat. Az ország három éven át húzódó zéró-covid politikája tönkretette az emberek jövőbe vetett bizalmát. Sokak azért folyamodnak az ingatlanjaik eladásához, hogy ezzel enyhítsék a kialakult pénzügyi feszültséget.
Wong szerint a pekingi és sanghaji lakások árainak csökkenése arra utal, hogy a kínálat túl nagy ahhoz, hogy a tranzakciók volumene lépést tudjon tartani.
Hanyatló gazdaság
Az amerikai közgazdász jelezte, hogy az elmúlt több mint 30 évben az export nagyban hozzájárult Kína gazdasági növekedéséhez. Azonban amit még nagyobb hajtóerőnek tart, azok a beruházások. „Az ingatlanfejlesztés a kínai beruházások felét adta”.
Az ingatlanberuházások nagymértékben kapcsolódnak az exporthoz. Ha az export visszaesik, „nem fog külföldi tőke befolyni a gazdaságba, ami miatt a kínai piac valószínűleg nem fog egyhamar talpra állni. Az ingatlanpiaci kilátások mindenképpen aggasztóan festenek” – mondta.
Shih-tsung Huang pénzügyi kommentátor szerint Peking, Sanghaj, Kuangcsou és Sencsen ingatlanpiacának helyzete van a legnagyobb hatással a kínai piacra. Ezek hanyatlása elkerülhetetlenül az egész kínai ingatlanipar lejtmenetéhez vezetne. Sőt, a dominóhatások sorozata átterjedhet a bankrendszerre vagy a háztartások adósságaira is.
A múltbeli tapasztalatokból ítélve Wong közölte, hogy az ingatlanpiaci árak változásai ugyan mindig jelen voltak, a kínai piacra sosem volt jellemző ilyen emelkedési és zuhanási ciklus. „Lehetséges, hogy a kínai ingatlanpiacnak most jelentős visszaesési nyomással kell szembenéznie”.
Az ingatlanpiaci gyengeséget megfigyelték például a kilencvenes évek japán bankválságában, az 1998-as tajvani pénzügyi zavarokban, valamint a 2008-as és 2009-es amerikai pénzügyi válságban. „Az ingatlanpiac 20-30 százalékos visszaesése az egész gazdaságban, sőt az egész pénzügyi rendszerben válságot vált ki” – magyarázta.
„Amikor [a kínai vezető] Hszi Csin-ping arra utasította az országot, hogy „készüljön fel a szélsőséges forgatókönyvekre”, azt hiszem, arra utalt, hogy Kína aggódik” – zárta elemzését Wong.
Érdekelhet még: Az USA-ban már lakást is vehetsz Bitcoinnal
