Akkora foszfátlelőhelyet fedeztek fel Norvégia alatt, ami 100 évig képes kielégíteni a világ szükségletét. A műtrágya, napelemek és elektromosautó-akkumulátorok fontos összetevőjének kibányászásához a politikai akarat is megvan.
Bár a természetben egy gyakran előforduló és létfontosságú elemről van szó – hisz többek között csontjaink fontos alkotóeleme is –, koncentrált, kibányászásra alkalmas formában annál ritkábban fordul elő.
Az amerikai földtani intézet felmérése szerint a világ jelenleg ismert foszfátkészlete 71 milliárd tonnára tehető. A Norvégiában felfedezett foszfátlelőhely már most legalább 70 milliárd tonnával növelheti ezt a becslést.
Az eddig ismert legnagyobb foszfátkészlettel – 50 milliárd tonnával – Marokkó rendelkezik, őt pedig jócskán lemaradva Kína követi a maga 3,2 milliárd tonnájával. A ranglétra elején főként észak-afrikai országok találhatók.
Az új lelőhely tehát fontos szerepet játszhat abban, hogy az EU megerősítse foszfáttermelő szerepét, és önállóságot érjen el a területen. Ennek keretében az Európai Bizottság „A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály”-ában is is helyet kapott.
„Az, hogy találtunk egy olyan nagyságrendű [lelőhelyet] Európában, ami nagyobb, mint a világ összes eddig ismert lelőhelyei összesen, igencsak jelentősnek számít” – mondta Michael Wurmser, a felfedezés mögött álló Norge Mining cég alapítója.
Az iparnak is szüksége van rá
A világ foszfáttermelésének nagyjából 90%-át a mezőgazdaság hasznosítja műtrágya formájában. Ennek ellenére ugyanúgy fontos szerepet játszik a hatékony napelemek és a lítium-ion-foszfát akkumulátorok gyártásában.
Bár a foszfát (foszfor formájában) nem alapvető alapanyaga a napelemgyártásnak, jóval nagyobb hatásfok érhető el a felhasználásával. Ugyanez a helyzet az energiatárolókkal is. Egyebek mellett léteznek a jól ismert lítium-ion, valamint ólóm-savas vagy nikkel-kadmium akkumulátorok. Ezekre nyújtanak biztonságos, hosszú élettartamot és nagyobb környezetbarátságot kínáló alternatívát a lítium-ion-foszfát akkumulátorok.
A kitermelésben gondot okozhat az a tény, hogy a foszfáttermelés egy rendkívül szénigényes folyamat, így nem meglepő, hogy az ipara főként Kínában, Vietnámban és Kazahsztánban összpontosul.
”Ez az oka annak, hogy miért nem termelünk többet ebből a kritikus nyersanyagból Európában – zajlott bányászati tevékenység Hollandiában évekkel ezelőtt, de azt a szennyezés miatt leállították” – fejtette ki Wurmser. Ő maga ennek ellenére bízik abban, hogy az új technológiáknak köszönhetően sikerül majd megfelelni a norvég környezetvédelmi elvásároknak.
5 éve fedezték fel
A Norge Mining még 2018-ban fedezte fel a foszfátlelőhelyet. Akkor azt hitték, legfeljebb 300 méter mély, ehhez képest a legújabb kutatások szerint egészen 4500 méteres mélységig nyúlik le.
A foszfáton túl vanádium és titán is megtalálható a lelőhelyen, amelyeket szintén kritikus nyersanyagként határoz meg az Eruópai Unió. Azt azonban nem tudjuk, hogy ezek mennyire jelentős mértékben vannak jelen.
Most, hogy a felfedezés megtörént, a Norge Mining a következő fázisban a kitermelésre fog összpontosítani. Elmondásuk szerint a norvég kormány támogatóan áll a projekthez, ennek ellenére merülhetnek fel problémák az engedélyezéssel. Decemberben azt is kijelentették, hogy a kritikus nyersanyagok kitermelésének engedélyeit gyorsított eljárásban bírálják majd el.
Kapcsolódó cikkünk: Norvégia olyan ritkaföldfémet fedezett fel, amely egész Európára komoly hatással lehet
A bányászvállalat elmondása szerint a finanszírozás biztosított, hiszen egy sor feldolgozó jelentkezett már be a nyersanyagokért, többek között Japánból és az Egyesült Államokból. A titánkészletek iránt két nagy repülőgépgyártó is érdeklődik.
Amit viszont érdemes figyelembe venni, hogy az EU bár kritikus fontosságúként tekint a foszfátra, a stratégiailag jelentős nyersanyagok listáján nem szerepel. Ennek oka, hogy szerintük a foszfát bőséges mennyiségben a rendelkezésünkre áll.
Az az idő, ami a felfedezés és az első, kereskedelmi felhasználás között eltelik, jellemzően 10-15 év. „Ez pedig sokkal fontosabb, mint a pénz. Mert ha van pénzed, de nem kapsz engedélyt, semmire nem mész vele. Ellenben ha megvan az engedélyed, könnyen tőkét kovácsolhatsz” – mondta Wurmser.
A Norvégiában felfedezett hatalmas foszfátlelőhely mindenesetre potenciálisan jelentős változást hozhat a foszfáttermelés és a kritikus nyersanyagok piacán. A további kutatások és a kitermelés folyamata során azonban számos kihívással kell szembenézni, beleértve az engedélyezési folyamatot és a fenntartható bányászati gyakorlatok biztosítását. Ha sikerül sikeresen kiaknázni ezt az új forrást, a foszfát iránti függőség csökkentése és a fenntarthatóbb foszforgazdálkodás előmozdítása jelentős előnyökkel járhat az agráriparban, az energiaiparban és a környezetvédelemben egyaránt.
