A történelemből Kopernikuszra mindenki csillagászként emlékezik, aki elsőként helyezte a Napot a Naprendszer középpontjába a heliocentrikus modellben. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy a monetáris gondolkodás fejlődéséhez is jelentősen hozzájárult. Egy olyan időszakban, amikor rengeteg korábban megváltoztathatatlannak hitt tézis megdőlt és elterjedt például a könyvnyomtatás vagy a puskapor használata, Kopernikusz a pénz természetéről is elég sokat publikált és gondolkodott.
És akár le is nézhetjük az akkor élt tudósokat és kutatókat, de gondoljunk bele. Ma képes lenne többségünk bebizonyítani, hogy a Föld a Nap körül kering? Egyszerűen elfogadjuk, hogy ez az igazság. De ugyanezen az elven Kopernikusz példájából kiindulva, mi van ha a pénzről, a gazdaságról kialakított feltételezéseink is gyerekcipőben járnak még?
Kopernikusz volt az első Bitcoin-fanatikus?
A 16. század géniusza, Kopernikusz ugyanis úgy gondolta, hogy az elértéktelenedett fiat pénz nem fogja sokáig húzni. A jelenkori Lengyelország területén született tudós I. Zsigmond király udvarában dolgozott könyvelőként és tanácsadóként és feladata volt az elértéktelenedő pénz problémájának megoldása. Egyik fontos első gondolata annak felismerése volt, amit ma Gresham-törvény néven ismerünk. Ez azt jelenti, hogy ha két pénznem van forgalomban és a kormány rögzít egy árfolyamot közöttük, akkor a rossz pénz kiszorítja a jót. Tehát mielőbb meg kell szabadulni a leértékelődött pénzérméktől. Monetáris elmélkedéseit a Monetae Cudendae Ratio néven kiadott kis könyvében foglalta össze. Ebben írt bevezetőként arról, hogy királyok, királyságok, köztársaságok jönnek és mennek, de ahogy a halál, úgy a pénz értéktelensége is állandó.
Fő javaslata az elértéktelenedő pénz problémájának megoldására az volt, hogy a teljesen ezüstből vert érmék visszahozását javasolta. Mivel a háborús körülmények között akkoriban Poroszország egyre inkább növelte a réz mennyiségét az érmékben, egyre inkább jobban megérte a maradék ezüstöt kiolvasztani. És Kopernikusz tökéletesen felvázolta a sok száz évvel ezelőtt a pénz kínálata és a piaci árak közötti lineáris kapcsolatot. A pénz mennyiségi elméletének egyfajta elődjét is megosztotta, ami jelenleg a Fisher formulával írható le. Itt a pénzkínálat (M) szorozva a mozgási sebességével (V), egyenlő a gazdaságban végrehajtott összes tranzakció (q) szorozva azok árával (p). Feltételezve, hogy a költési hajlandóság állandó (V), és az áruk és szolgáltatások termelése sem változik, arra következtetünk, hogy a pénzkínálat növekedése közvetlenül hat a piacon lévő összes árra. A Bitcoin jelenleg fejlődésének elején jár csak, de úgy tűnik, hogy Kopernikusz jóval megelőzte korát és akár még Bitcoin-fanatikusnak is nevezhető.
