A Hans vihar augusztus elején érte el Skandináviát, feltöltve a víztározókat egy olyan régióban, ahol a vízenergia dominál a villamosenergia-termelésben. A piaci adatok szerint hétfőn Norvégia két legnagyobb városában a fogyasztók ingyen kaptak áramot.
Ingyen áram
A Bloomberg szerint: „A Hans vihar Norvégiára és Svédországra is vizet zúdított, kiterjedt áradásokat, földcsuszamlásokat és anyagi károkat okozva. A vihar által leginkább sújtott Nesbyen településen az elmúlt több mint 100 év legsúlyosabb áradása volt. Augusztusban 256 milliméternyi eső esett, ami körülbelül háromszorosa a normális mennyiségnek. A pusztítással együtt azonban a felhőszakadás a dél-norvégiai gátakat is zsúfolásig megtöltötte, miután tavaly ugyanekkor még csak 68%-on álltak.”
A teli víztározók miatt a vízerőművek túlóráztak, így hétfőn a fővárosban, Oslóban és a második legnagyobb városban, Bergenben 0 és -0,3 korona (-3 amerikai cent) volt az adó és hálózati díjak előtti villamosenergia ára.
A Nord Poolon, Európa vezető villamosenergia-piacán a két város nagykereskedelmi villamosenergia-ára -1,42 euró volt megawattóránként, ami azt jelenti, hogy az áramszolgáltatók fizetnek a fogyasztóknak az áram felhasználásáért.
„Az áramtermelők a múltban elmagyarázták, hogy jobb termelni, amikor az árak egy kicsit negatívak, mint intézkedéseket tenni a termelés leállítására” – mondta az Europower.
Klímaválság?
Az olcsó skandináv energiapiacok segítettek enyhíteni a magasabb kontinentális árakat. Az áramárak enyhültek, mivel a kontinensen az év ezen időszakához képest átlagon felüli földgáztárolási szintek vannak. A készletek 93%-os töltöttségi szintje meghaladja az Európai Unió által november 1-jén kitűzött 90%-os célértéket.
Az olcsó áramárak nem is jöhettek volna jobbkor a fogyasztók számára Oslótól Stockholmig és máshol. Az elmúlt generáció legsúlyosabb inflációja, valamint a megemelkedett kamatlábak megviselik az európai háztartásokat.
A gyenge valuták mindkét országban fokozzák a feszültséget, a svéd vállalatok csődje 10 éve a legmagasabb szintre emelkedett, és az adósságuk alatt megroggyant norvég vállalatok száma is növekszik.
– írja a Bloomberg.
A vállalati médiumok, amelyek „éghajlati hisztériát” szítottak a forró hőmérséklet miatt, annak ellenére, hogy júliusban volt a nyár csúcspontja – a Hans viharra is az „éghajlatváltozás” közvetlen következményeként hivatkoztak. Nem szívesen mondjuk el ezeknek az embereknek, de az éghajlat már évmilliárdok óta változik.
