Izgalmas kis elemzés jelent meg nemrégiben a Nature Communications magazinban egy Kr.sz. 1650-ben történt vulkánkitöréssel kapcsolatban. Egy francia geológus, Ferdinand A. Fouqué 1879-ben közzétett információi alapján a Kolumbo nevű vízalatti vulkán kitörésében és az ezt követő cunamiban legalább 70 ember meghalt a görög Szantorini szigetén. Most német és görög kutatók háromdimenziós szeizmikus elemzéssel és szimulációkkal azt is kimutatták, hogy miért váltott ki cunamit a vulkánkitörés. A konklúzió az, hogy a vulkánkitörés földcsuszamlást okozott, ami aztán cunamihoz vezetett.
A föld alatti vulkánok, mint a Kolumbo komoly veszélyt jelentenek a mai napig
Ma a vulkán szulfid-szulfátos hidrotermális forrásokkal rendelkezik, amelyek néhány ritka mikroorganizmusnak is otthont adnak. És továbbra is aktív és potenciálisan veszélyes. Tavaly például egy korábban ismeretlen magmakamrát fedeztek fel, amely évente mintegy 4 millió köbméterrel növekszik. Ezzel a növekedési ütemmel ez a specifikus kamra a következő 150 évben eléri az 1650-es kitörés során kilövelt magma mennyiségével megegyező térfogatot. A fenti konklúzióra a csapat úgy jutott, hogy egy kutatóhajóval 3D-s képet készített a kráterről, amelyből kiderült, hogy az körülbelül 500 méter mély és 2,5 kilométer átmérőjű – ami egy hatalmas robbanás bizonyítéka. Azt is megállapították, hogy a kúp egyik oldala erősen deformálódott, ami a kutatók szerint szinte biztosan azért történt, mert azon a részen volt földcsuszamlás.
Az ezután elvégzett szimulációkkal meg tudták cáfolni a korábban begyűjtött beszámolókat például a 20 méteres hullámokról. Mert a szimuláció szerint a hullámok maximum 6 méteresek lehetettek, ha csak vulkánkitörés történt. Ugyanígy, a szimuláció szerint földcsuszamlás sem történhetett önmagában. Csak amikor a szimulációk a robbanást és a földcsuszamlást kombinálták, akkor mutattak ki olyan hatásokat, amelyek összhangban voltak a történelmi feljegyzésekkel. Ezt erősíti egy másik, a Hunga Tonga víz alatti vulkán tavalyi kitörése is, amely több szökőárt is okozott. Annak krátere hasonló alakú, és a szerzők szerint hasonló kombinált mechanizmus okozhatta azokat a szökőárakat is. Az elemzés egyik szerzője, Jens Karstens szerint a Kolumbo vulkán kifejezetten instabil szerkezetű, ez okozta először a földcsuszamlást, ami aztán egy óriási robbanáshoz vezetett a nagy nyomás miatt.
