A Bécsi Egyetem kutatócsoportja egy 5000 éves egyiptomi sírt vizsgált. Azt állítják, hogy olyan bizonyítékokat találtak, amelyek átírhatják az ókori történelmet. Beleértve annak lehetőségét, hogy egy női fáraó uralkodott az országban már az 1. dinasztia idején, i. e. 3000 körül.
Korábban úgy vélték, hogy csak férfiak uralkodtak az országban egészen Hatsepszut királynőig a 18. dinasztia idején. Jóval több, mint 1000 évvel Meret-Neith után, a nő után, akinek a sírját a kutatócsoport vizsgálja.
5000 éves egyiptomi sírleletek: lepecsételt bor, furcsa temetkezési szokások és egy teljesen váratlan temetkezési hely
A kutatócsoport eredményeit bejelentő sajtóközlemény szerint a gazdagság több szimbóluma, a társadalmi jelentőség, a feliratok, sőt a temetés egyes aspektusai is gyanút keltettek bennük. Kezdve azzal, hogy a sír az 1. dinasztia többi fáraója között található.
„Meret-Neith királynő volt az egyetlen nő, akinek saját monumentális sírja volt Egyiptom első királyi temetőjében, Abüdoszban” – magyarázzák a kutatók.
Valószínűleg ő volt korának leghatalmasabb asszonya.
Az 5000 éves egyiptomi sír teljesen váratlan és egyedülálló elhelyezkedése nem az egyetlen dolog volt, ami ellentmondásosnak tűnt egy nő eltemetésével ebben az időben. Ott volt még a sír mérete is, amely megegyezett az ugyanabban a temetőben lévő férfi fáraókéval. Másodszor, a kutatók szerint több száz korsó bort találtak a sírban, amelyek közül néhány még le volt zárva, ami egy újabb jele annak, hogy az eltemetett személy hihetetlenül gazdag volt. Emellett olyan írásos feliratokat is találtak, amelyek magas státuszáról és hatalmáról tanúskodnak. Ez a történelemnek abban a korszakában nem fordult elő női sírban.
A kutatócsoport számára azonban egy teljesen váratlan aspektusa volt a jelenetnek: a vele együtt eltemetettekkel való bánásmód. Konkrétan 41 udvaronc és szolga volt a fő sírt körülvevő sírkamrákban. Azok mindegyike úgy tűnik, hogy több év alatt, különböző időpontokban épült. A csapat szerint ez azért hihetetlenül jelentős, mert teljesen ellentmond annak, amit az egyiptológusok régóta gyanítottak, de valójában nem tudtak bizonyítani: hogy az udvaroncokat és szolgákat feláldozták és a fáraókkal együtt temették el, amikor azok meghaltak.
„A gondos ásatási módszereknek és a különböző új régészeti technológiáknak köszönhetően a csapat ki tudta mutatni, hogy a sírok több építési szakaszban és viszonylag hosszú idő alatt épültek” – magyarázzák. „Ez a megfigyelés más bizonyítékokkal együtt radikálisan megkérdőjelezi az 1. dinasztia idején a királyi temetkezés részeként végrehajtott rituális emberáldozat elképzelését, amelyet a korai kutatásokban gyakran feltételeztek, de soha nem sikerült igazán bizonyítani.”
Még több nyom rejtőzhet az 5000 éves egyiptomi sírban
A Bécsi Egyetem régésze, Christiana Köhler vezetésével a felfedezések mögött álló csapat azt állítja, hogy munkájuk folyamatban van. Még több nyom várhat arra, hogy kiderüljön, Egyiptom első női fáraója nyugszik az 5000 éves egyiptomi sírban.
Ha beigazolódnak a királynő szolgáira és gazdagságára vonatkozó nyomok, hatalmára és státuszára vonatkozó bizonyítékok, amelyekkel csak a férfi fáraók vetekedtek, jelentősen megváltoztathatják az egyiptomi történelemről alkotott elfogadott képünket.
Érdekelhet még: Olyan ősi építményt találtak, ami átírhatja a történelmet
