Egy 3000 éves agyagtáblát tártak a régészek Törökországban. A leletre olyan nyelven írtak, amellyel állításuk szerint még soha nem találkoztak.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy megfejtsék a rejtélyes szöveget. Az érdekesség a dologban, hogy a helyszínen már felfedezett több mint 25 ezer táblához képest a szóban forgó lelet meglepően érintetlen és „erodálatlan felületű” a jellemzésük szerint.
Hozzátették, hogy a rejtélyes tábla szövege csak egy a számtalan „elveszett nyelv” közül, amelyek arra várnak, hogy valaki felfedezze és lefordítsa őket.
Dr. Andreas Schachner, a Hattusa régészeti lelőhely – ahol a leleteket felfedezték – ásatásvezetője azt mondta, ő és a csapata „izgatott” a felfedezés kapcsán. A professzor azonban elismeri, hogy nem voltak azonnal tudatában annak, hogy ilyen szokatlan felfedezést tesznek.
„Nem vagyok nyelvszakértő, (így) elküldtem a táblákat az epigráfusoknak – mondta Schachner. „Egy kicsit meglepett, amikor azt mondták, hogy »el tudjuk olvasni, de nem értjük.«”
További vizsgálatok után a kutatók rájöttek, hogy a tábla egy „összefoglalót” tartalmaz, amelynek felső részére a jól ismert hettita nyelven írtak. Az alatta található szövegekkel kapcsolatban azonban továbbra is tanácstalanok. Schachner elmondása szerint a hettita szöveg így ér véget: „Folytasd az olvasást Kalash földjének nyelvén” – ezt követi a rejtélyes szöveg.
A hettiták többvallású kultúrája
A hettiták egyedi történelemmel rendelkeznek. Amikor meghódították a kisebb városokat, inkább befogadták azok nyelvét, vallását és szokásait a saját kultúrájukba, mintsem ráerőltették volna az akaratukat. Schachner szerint „Kalash földje” potenciálisan egy újabb, ékírást használó népcsoportra adhat bizonyítékot.
„A hettiták úgy jellemezték magukat, mint az »ezer isten vallása«” – mondta. „Nem semmisítették meg azon vallások isteneit, amelyeket meghódítottak: ellenkezőleg, bevették őket a sajátjaik közé, templomokat emeltek és szolgáltak nekik. Ugyanezt látjuk itt is.”
Kapcsolódó cikkünk: Régészek egy újabb darabját találták meg a híres Halottak Könyvének
Schachner szerint a népcsoport profitált ebből a szokatlan megközelítésből, hiszen más kultúrák és vallások befogadása nagyon ritka jelentségnek számított az ősi birodalmak korában.
„Képesek voltak arra, hogy összekössék az adott régió lakosait azáltal, hogy az isteneket bevitték a saját templomaikba is” – mondta a professzor. „Lehetőséget adtak arra, hogy ezek az emberek a saját földjükön is részesei lehessenek [a nagy egésznek]. Ezzel képesek voltak növelni erejüket és hatalmukat.”
3000 éves agyagtábla lefordításán dolgoznak a nyelvészek
A kutatók állítása szerint a szakértők már komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy lefordítsák az írásokat latin karakterekre. Ez a folyamat – mint mondják – segíthet abban, hogy jobban átlássák a hasonlóságokat az ismeretlen nyelv és más, a környéken felfedezett bronz-kori indoeurópai nyelvek között.
Ha ezzel végeznek, akkor a munka következő része annak megállapítása lesz, hogy ki írt a táblákra, és mit szeretett volna mondani vele.
„Dolgozunk azon, hogy lefordítsuk a táblákat” – mondta Schachner. „Nyelvészek egy csoportja, főként az indoeurópai nyelvek szakértői gondolkodnak [a megoldáson].”
Schachner hozzátette, hogy jelenleg nem tesznek közzé képeket a rejtélyes táblákról, de amint állásfoglalás születik velük kapcsolatban – ideális esetben már a jövő évben –, akkor reményeik szerint a nagyközönség is megismerheti majd a leleteket.
Ez a cikk is érdekelhet: Sötét titok lapulhat a teljes ablaktalan New York-i 29 emeletes felhőkarcolóban?
