A Gazprom 36 százalékos veszteséget szenvedett el, az exportbevételek drámain csökkenek. De Putyin állítja: „A gazdaság növekszik”. Az orosz bevételek egyharmadát továbbra is az olaj- és gázexportból finanszírozzák, de a kormányzati kiadások 40 százalékát a háborús kiadások emésztik fel.
Vlagyimir Putyin nemrég bejelentette, hogy az orosz gazdaság győzelmet aratott a „Nyugat által indított szankciótámadás” felett, és reményét fejezte ki, hogy a reálnövekedés meghaladja az Állami Statisztikai Bizottság által ígért évi 3,2 százalékot. Az orosz vezető ötödik hatéves ciklusra történő újraválasztásának bejelentése a múlt héten a Kremlben pozitívnak hangzó kezdeményezések sorát váltotta ki.
Putyin az elért sikerekkel dicsekedett és a jövő kilátásait mutatta be, külügyminisztere, Szergej Lavrov pedig kijelentette: „a Nyugat 500 éves világuralmának végét járja”, miközben Oroszország az ukrajnai háborúnak köszönhetően erősebb lett, mint valaha.
Hiába tolja az ország vezetője a propagandát, az Izvesztyija című orosz lap az orosz adóhivatal jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az orosz vállalatok bevételei 2023 első hat hónapjában csaknem a felére csökkentek. Az orosz központi bank ugyanakkor megjegyzi, hogy a legnagyobb orosz exportőrök bevételei 41%-kal csökkentek.
Az Izvesztyija az év első kilenc hónapjára vonatkozó cégenkénti adatokat mutatott be: a Gazprom 36%-os, az állami olajipari nagyvállalat Rosznyeft 8%-os, a Lukoil 12%-os, az Inter RAO áramszolgáltató 43%-os, a műtrágyaóriás Akron 34%-os veszteséget szenvedett el. A jelenségről megkérdezett szakértők persze azt mondják, hogy a „nemzetközi konjunktúra”, az „energiaárak csökkenése”, a „logisztikai láncok megszakadása”, a „termelési folyamatok átstrukturálása” és a „vásárlóerő csökkenése” a legfőbb okok.
A bevételek csökkennek, a kiadás nő
Egyedül az alumíniumipari konzorcium, a RusAl – 16,9 %-ot bukott a nemzetközi szankciókkal – ismerte be, hogy valóban rosszul áll a szénája. Ez a beismerés szöges ellentétben áll Putyin kijelentéseivel, miszerint az iparban szédületes növekedés tapasztalható, a munkanélküliség pedig minden idők legalacsonyabb szintjére csökkent.
Szergej Alekszandr Alekszasenko ellenzéki közgazdász szerint a valóságban az orosz bevételek egyharmadát továbbra is az olaj- és gázexport teszi ki, és ha a szankciók miatt a bevételek csökkenek, annak igenis az ipar látja a kárát.
A Meduza című független újság által összeállított elemzői becslések szerint az orosz katonai kiadások a GDP 4%-át teszik ki, és 2024-re 6%-ra fognak emelkedni. Ha összeadjuk a biztonsági kiadásokat és a háborúhoz kevésbé közvetlen módon kapcsolódó kiadásokat – a megszállt ukrajnai területeken történő beruházásoktól a megölt katonák családjainak fizetett jóvátételekig -, akkor ez az állami kiadások közel 40%-át teszi ki.
Legalább másfél millió orosz tűnt el a munkaerőpiacról – akiket a frontra hívtak, vagy külföldre menekültek -, így képzelhető el, hogy csökkent a munkanélküliség. Akik maradtak, azoknál ugyan emelkedtek a bérek, de az árak is: az infláció 7,5, ami majdnem kétszerese a központi bank által kitűzött 4%-os célnak.
A lakosság bizalmatlanságát pedig nem is tükrözi jobban más, mint az, hogy novemberben az oroszok 160 milliárd rubelért vettek dollárt és eurót, ami rekordösszeg. A Központi Bank adatai szerint az oroszok jelenleg közel 100 milliárd dollárral rendelkeznek készpénzben.
Érdekelhet még:
