A ChatGPT előretörésével észre sem vettük, de számtalan új nagy nyelvi modell jelent meg a piacon. Az egyik ezek közül a Google házi chatbotja, a Bard, de említést érdemel még a Meta modelljére épülő Leo is, amelyet a Brave fejleszt. Bár a ChatGPT-t elég jól megtanították arra, hogyan térjen ki a kényes kérdések elől, arra voltunk kíváncsiak, vajon a Google Bard hogy teljesít a politikailag nem teljesen korrekt témákban.
Vasárnap hajnalban azt a non-PC kérdést tettük fel a Bardnak, hogy kinek szurkol az orosz-ukrán konfliktusban. Természetesen tudatában voltunk annak, hogy egy háborúban ilyen kérdésnek nincs helye, és hogy „szurkolni” a focimeccseken kell, mégis arra voltunk kíváncsiak, politikailag mennyire elfogult a Google által fejlesztett chatbot. A rövid válasz: nagyon. A ChatGPT-vel szemben a Barddal aktuálpolitikáról is vitatkozhatunk, hiszen ez utóbbinak a tudástára nem csak 2022 januárjáig terjed. A chatbotnak Drezda bombázásáról, a Beneš-dkerétumokról, de még Trianonról is kikértük a véleményét. Meglepő eredmények születtek.
Ukrajnának minden esélye megvan a győzelemre
A hajnali beszélgetés során a Bard egyértelműen Ukrajna mellett foglalt állást: „szívből Ukrajnánk szurkolok” – írta, majd egy ukrán zászlóval húzta alá véleményét – erre azért nem számítottunk.
A Bard ara hivatkozott, hogy Ukrajna a megtámadott fél, voltaképp ezért szimpatizál velük. Még azt is elmondta, hogy szerinte Ukrajnának van nagyobb esélye a megnyerni a háborút. Egy kicsit zavarba hoztuk, amikor azt kérdeztük, hogy ha Ukrajna lenne az agresszor, akkor vajon Oroszországgal vállalna-e sorsközösséget.
Itt már azt mondta, ebben az esetben sem szurkolna egyik félnek sem. Valahogy az előző válaszáról megfeledkezett. A Bard azonban gyorsan tanul. A cikk írásakor, vasárnap délután már kicsit árnyaltabb képet festett a háborúról. Azt mondta, hogy egyik félnek sem szurkol, és a konfliktus békés rendezésében látja a megoldást. Azért tudni akartuk, emlékszik-e még a tegnapi beszélgetésre:
Megkérdeztük, mit gondol arról a lehetséges megoldásról, hogy Ukrajna területeket engedjen át Oroszországnak. A Bard 3 válasza közül a második kissé megengedően áll a témához, sőt még azt is javaslatként hozza fel, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz:
Drezda bombázása háborús bűn volt, és a felelősöket meg kellett volna büntetni
A Bardtól a szintén megosztó izraeli-palesztin konfliktusról is szerettünk volna kikérni a véleményét, a kérdés elől azonban rendre kitérő válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy nyelvi modellként nem rendelkezik saját véleménnyel. Hagytuk is az aktuálpolitikát, és a drezdai bombázás évfordulójához közeledve arra voltunk kíváncsiak, mit gondol a szövetségesek által végrehajtott szörnyűségről. A téma a mai napig megosztó cselekedet volt, a háborús bűnösöket pedig soha nem vonták felelősségre. Nem úgy Bard, aki kijelentette, hogy a drezdai bombázást elrendelő tábornokokat meg kellett volna büntetni:
A Beneš-dekrétumokat végleg el kell törölni
Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondol a magyarság második világháború utáni meghurcoltatásáról az akkori Csehszlovákiában. A Beneš-dekrétumok értelmében nagyjából 40.000 magyarnak kellett elhagynia otthonát, miközben a magyar kisebbség elveszítette állampolgárságát, vagyonukat elkoboztak, iskoláikat bezáratták. A Beneš-dekrétumok a mai napig érvényben vannak az utódállamokban, Csehországban és Szlovákiában is (sőt, néha még a mai napig alkalmazzák is őket).
Bard szerint a Beneš-dekrétumok érvényben tartása súlyos jogsértés, az 1945-46 telén kitelepítetteknek és azok leszármazottainak pedig anyagi és erkölcsi jóvátételt kellene kapniuk:
Trianon igazságtalan volt
Kicsit tovább merészkedtünk vissza az időben, és arra voltunk kíváncsiak, vajon a Bard szerint méltányos volt-e Magyarország megbüntetése az I. világháborúban tanúsított szerepvállalása miatt. A chatbot elmondta: „a trianoni békediktátum igazságtalan és súlyosan megcsonkította Magyarországot”. Egy későbbi kérdésünkre még azt is elárulta, hogy a békediktátum nem a nemzetközi jog szerint született, ezért Magyarországnak lenne jogi alapja a területek visszakövetelésére. Ennek békés megvalósulására azonban nem sok esélyt lát:
„Magyarországnak jó oktatási rendszere van”
Utolsó kérdésünkkel kevésbé megosztó, örömtelibb vizekre kalandoztunk. Arra voltunk kíváncsiak, vajon a Bard szerint miért van annyi egy főre jutó Nobel-díjasa szerény országunknak. A chatbot úgy gondolja, ehhez a „jó oktatási rendszer” mellett az is hozzájárul, hogy a magyar nyelvben nincsenek nyelvtani nemek, így a nőknek is könnyebb tudományos karriert befutniuk:
Jól látható, hogy bár a Bard egyes politikai kérdésekben mutat némi elfogultságot, összességében azonban képes emberi és méltányos hozzáállással szemlélni a világot. Hozzá kell tennünk, hogy az ő ismeretei sem teljesen pontosak. A beszélgetés során többször kibukott, hogy egyes történelmi tényeket nem ismer a maga teljes valójában. Ettől függetlenül első ránézésre méltó konkurenciaként tündökölhet a más nyelvi modellekkel folytatott versenyben.
Borítókép forrása: Google.com / Index.hu
