A globális energiaszektor újabb viharos és eseménydús éve után 2024-ben is folytatódik a volatilis időszak. A tavalyi év azzal zárult, hogy a COP28 konferencián egy igencsak jelentős megállapodás született a globális metánkibocsátás csökkentéséről, ugyanis a metán az egyik legjelentősebb okozója a globális felmelegedésnek.
A következő év újabb hullámvasút lesz a szektor számára. Emellett fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a párizsi megállapodásban felvázolt net zéró kibocsátási célokat el lehet-e érni. Választások, ellátási láncon belüli problémák és a születőben lévő iparágak érése mind-mind napirenden van, tekintsük most át ezeket.
1. A geopolitika minden eddiginél jobban alakítja majd az olajpiacot
Gyakran mondják, hogy az olaj a legpolitikusabb árucikk. Idén mintegy 4,2 milliárd embernek kell szembenéznie a politikai változásokkal, hiszen több mint 70 országban lesznek általános választások. Ezek kimenetele jelentős hatással lesz a nemzeti politikára és a geopolitikai fejleményekre, és elkerülhetetlenül az olajpiacokra is. Az USA Ukrajnának nyújtott támogatásának jövője, az EU éghajlatpolitikai törekvései, a Dél-kínai-tengeren tapasztalható feszültségek, a Kína és a Nyugat közötti kereskedelmi súrlódások, valamint a Közel-Keleten zajló konfliktusok mind-mind azzal fenyegetnek, hogy drasztikusan felborítják a piacot.
2. A földgáznak fontos szerepe lesz az energiaszükségletek biztosításában és az energiaátmenet támogatásában
A földgáz 2024-ben is folytatja erőfeszítéseit az energiaügyi trilemma (biztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság) megoldására. A globális földgáztermelés 2024-ben várhatóan 3%-kal, azaz 130 milliárd köbméterrel (Bcm) nő. A zöldmezős LNG-projektekbe történő beruházások idén 2023-hoz képest lassulnak. De továbbra is erőteljes szinten maradnak, hogy támogassák a globális LNG-keresletet, amely 2027-re eléri az 500 millió tonnát. A földgáz fontos szerepet fog játszani az energiaátalakításban, különösen a villamosenergia-ágazatban. Belátható időn belül globális szinten számítanak majd rá az energiaátmenetben, beleértve Európát is.
3. Az M&A trend az ellátási láncban is megjelenik
A konszolidációs trend, amely az utóbbi időben az upstream olaj- és gázipart is megragadta, 2024-ben az ellátási láncra is át fog terjedni. Ahogy a kamatlábak stabilizálódnak, sőt csökkennek, az olcsóbb pénzkínálat arra ösztönzi majd a beszállítókat, hogy stratégiai felvásárlási lehetőségeket keressenek a kapacitás nem organikus növelése érdekében. Ez igaz lesz az olajmezős szolgáltatások és a tiszta energia piacára, ahol az organikus kapacitásbővítés nem biztos, hogy a leghatékonyabb megoldás, tekintettel a 2024-es olaj- és gázipari csúcstevékenységre és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatokon belüli többletkapacitásra.
4. A hidrogénprojektek is beindulnak
A tiszta/zöld hidrogénszektor aktivitása világszerte fellendülőben van, amit az európai és az amerikai szakpolitikák érlelődése, valamint a Közel-Keleten, Ausztráliában és Afrikában megvalósuló korai kereskedelmi méretű projektek táplálnak. A 2024-es év azonban nem csak a lendületet ígéri, hanem a tisztánlátás évét is. Számos kulcsfontosságú megvalósíthatósági tanulmány készül el, amelyek a hidrogénfogyasztás ígéretes új felhasználási módjait tárják fel. Az Egyesült Államokban a tiszta hidrogénprojektek engedélyezésének megugrására egyaránt számítani lehet, köszönhetően az adóhivatal (IRS) régóta várt 45V adójóváírási szabályozásának. 2024-ben egy sor globális aukció és támogatás fog kibontakozni, amelyek alapvető betekintést nyújtanak a kialakulóban lévő tiszta hidrogénágazat kulcsfontosságú aspektusaiba. Ezek az események rávilágítanak az árdinamikára, a technológiai fejlődésre, valamint az átalakuló szektor végső győzteseire és versenyzőire.
5. A visszafogott amerikai palaolaj-növekedés segít az OPEC-nek
Az olajárak rövid távon várhatóan magasan maradnak, mert az amerikai palaolaj-ágazat lassan kibontakozó stratégiái miatt a termelés nem növekszik olyan gyorsan, mint a korábbi években. A palaolaj területén a beruházások várhatóan 2024-ben sem fognak növekedni, ami így csak viszonylag szinten tartja az aktivitást és a termelést, és lehetővé teszi az OPEC számára a piac hatékony szabályozását. Ennek eredményeképpen a magas olajárak hosszabb ideig tartó időszakára lehet számítani.
6. A megújuló energiaforrások növekedése megduplázódik
Az idei év várhatóan újabb rekordot dönt a nap- és szélerőművek piacán. Több mint 510 GW napelemes és szélerőművi kapacitással bővülve világszerte. Az ezekből a forrásokból származó új termelés – több mint 900 terawattóra – elegendő lesz a keresletnövekedés nagy részének fedezésére, ami segít korlátozni a fosszilis energiahordozókból történő energiatermelés szükségességét. Bár a kapacitás továbbra is növekedni fog, a kormányoknak megfelelő ösztönzőket kell bevezetniük a megújulóenergia-projektek számára, hogy a lendület folytatódjon.
7. Egy új OPEC+ típusú csoport megalakulásának a lehetősége a finomított termékek piacain, különösen Kínában.
A kínai downstream olajszektor megújította stratégiáját a negyedéves nyersolajimport-kvótákról az éves nyersolajimport-kvótákra való áttéréssel, valamint a független finomítók termékexport-engedélyeinek kiszélesítésével. Ez jelzés a nagyobb rugalmasság és autonómia felé a kínai finomításban, mind az állami tulajdonú, mind a független szereplők számára, hogy a piacokat a következő lépéseikről tájékoztassák, potenciálisan volatilitást okozva a nyersolaj beszerzésben és a termékexportban. Mindez arra utal, hogy a feldolgozási kapacitás várhatóan napi 15 millió hordó (bpd) közelébe emelkedik, és az év során emelkedve marad, szeptemberre pedig 16 millió bpd-nél éri el a csúcsot. Figyelemre méltó, hogy Kína, a Közel-Kelet és Oroszország összesített finomítói kapacitása, amely összesen mintegy 38 millió bpd-t tesz ki, meghaladja Észak-Amerika és Európa finomítói kapacitását. A finomított termékek piacán az OPEC+-hoz hasonló kínálatkezelési keretrendszer vagy csoport kialakulása is megvalósulhat az előttünk álló évben.
8. A tengeri szélerőművek még nincsenek kint a mélyvízből, de a hosszú távú kilátások szilárdak
2023-ban az olyan kihívások, mint az infláció, a kamatlábak és az ellátási lánc problémák beruházás visszaesésekhez és újratárgyalásokhoz vezettek a tengeri szélenergia területén. Bár az előttünk álló év nem hozhat drasztikus változást, mégis változás figyelhető meg azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok a hosszú távú célokat az aukciók jobb feltételeivel és ágazatspecifikus inflációs kiigazításokkal támogatják. Ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt szárnyaló infláció végre ellaposodik, ami megszünteti a további kamatemeléseket, és így a fejlesztők és beszállítók növekvő tőkeköltségeinek szükségességét. A piaci bizonytalanság ellenére 2023-ban rekordév volt a több mint 12 GW-os tengeri szélerőmű-projektek telepítéseinek befejezésével, ami egészséges aktivitási szintre utal az elkövetkező években. Ezen túlmenően a kormányok várhatóan fenntartják a jövőbeni kötelezettségvállalásaikat: az aukciós volumenek növekedése, a reális árképzés, a gyorsabb engedélyezésre való összpontosítás és az ellátási lánc hatékonyságának hangsúlyozása mind hozzájárulnak ahhoz a lendülethez, amely az energiaátalakítás útjának fenntartásához szükséges.
9. A szénalapú energiatermelés 2024-ben csökkenésnek indul, mivel Ázsia növekedése lelassul
A globális széntüzelésű energiatermelés 2024-ben csökkenni fog, részben az ázsiai villamosenergia-hálózatok fejlődésének köszönhetően. Előrejelzésünk szerint a széntermelés az energiaszektorban 33,7 terawattórával (TWh), azaz 0,3%-os fog csökkenni éves szinten, mivel Ázsia elkezd fékezni az új szénerőmű-projekteket. A modellezett csökkenés kicsi, de jelentős, mivel ezzel 2023 jelenti a globális szénenergia csúcspontját. Egyelőre Kína, India és Indonézia maradnak a legnagyobb szénfogyasztók, de a tendencia fordul. Az új megújulóenergia-kapacitások és az elöregedő szénerőművek növekvő száma hamarosan egyértelműen a fosszilis energiaforrásoktól mentes alternatívák javára billenti a mérleg nyelvét. A szén részesedésének csökkenése pedig az energiamixben csak gyorsulni fog.
