Egy új tanulmány szerint az európai műanyaghulladék mintegy felét „exportálják” más országokba, annak ellenére, hogy sok európai azt hiszi, hogy az öreg kontinensen ezerrel zajlik az újrahasznosítás.
A műanyag újrahasznosítására vonatkozó rendkívül szigorú uniós előírások ellenére kevéssé ellenőrzik az EU-ból az ázsiai országokba, például Vietnamba szállított műanyaghulladékot. Az exportált európai műanyagok jelentős része nem hasznosítható újra, ezért azt elszállítják és egyszerűen csak kidobják a természetbe: a lényeg, hogy nem európai országban. Ez a megállapítása az Utrechti Egyetem munkatársa, Kaustubh Thapa által végzett új kutatásnak, amely a Circular Economy and Sustainability című folyóiratban jelent meg.
„Megfigyeltük, hogy [Ázsiában] az emberek főznek és esznek az újrahasznosító üzemben, az olvadt műanyag mérgező füstjében. A gyerekek ebben a fullasztó környezetben játszanak” – mondja Thapa, a kutatás vezetője. A kutatás szerint naponta 7 millió liter mérgező szennyvíz kerül a városok vizeibe.
„Bár ez a fajta hulladékkereskedelem egyesek számára jövedelmező, a hulladékgazdálkodás felelősségének a termelőktől az ilyen falvakra való áthelyezése kárt okoz az embereknek, a közösségeknek és a környezetnek” – teszi hozzá Thapa.
Thapa új kutatása megmutatja a szembetűnő kontrasztot a vietnami és európai politikák és az újrahasznosító központok valósága között. „Az európai fogyasztók erőfeszítéseket tesznek a hulladék szétválogatása és az újrahasznosítás érdekében, de világosan láthatjuk, hogy erőfeszítéseik nagyrészt hiábavalók” – mondja Thapa. Hozzáteszi: „Az EU-ban az újrahasznosítási arányok növelésére összpontosítani anélkül, hogy a teljes lánc mentén szisztematikusan kezelnénk a kapcsolódó emberi és környezeti károkat, nem etikus és nem fenntartható”.
A kutatók még reménykednek. Úgy vélik, hogy a műanyaghulladék újrahasznosításra történő kiszervezése fenntartható módon lehetséges. „Az európai zöld New Deal, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a jogilag kötelező érvényű globális műanyag-szerződésről folyó ENSZ-tárgyalások nem hagyhatják figyelmen kívül következtetéseinket. Mivel egyre többet fogyasztunk, és ezáltal egyre több hulladékot termelünk, szisztematikusan foglalkozni kell az újrahasznosításra szánt hulladékok kereskedelmével” – zárja Thapa.
