Rezisztenssé váltak a rákkal szemben a csernobili farkasok

2024.02.13.
Olvasási idő: 1 perc

Csaknem 40 évvel a tragédia után mutáns farkasokkal van tele a csernobili 30 km-es (tiltott) zóna. Egy új kutatás szerint az állatok az élhetetlen körülmények ellenére (vagy annak köszönhetően) képesek voltak rezisztenciát kifejleszteni a rákkal szemben. A Princeton evolúciókutató biológusa és ökotoxikológusa, Cara Love azt tanulmányozta, hogyan tudtak a farkasok több nemzedéken át túlélni, miközben radioaktív részecskéknek voltak kitéve.

Az 1986-os reaktorbalesetet követően nagyjából 100.000 embert kellett evakuálni a több mint 2500 négyzetkilométeres területről. A város és a körülötte lévő természet azóta elhagyatott (néhány katasztrófaturista látogatását leszámítva), a sugárzás ugyanis még mindig kockázatot jelent az élő szervezetek számára. A történetet az HBO és a Sky egy ötrészes sorozatban dolgozta fel 2019-ben.

A csernobili farkasok vérmintái alapján a csapat felfedezte, hogy a farkasok mindennap több mint 112,8 mikrosievert sugárzásnak voltak kitéve az életük során. Ez 6-szor több, mint amennyi az előírások szerint még biztonságos az emberi szervezet számára. Love felfedezte, hogy a farkasok immunrendszere ahhoz hasonló tulajdonságokat mutatott, mint amikor a daganatos betegségben szenvedők sugárkezelésen vesznek részt.

Több kutatás is bebizonyította, hogy léteznek olyan mutációk, amelyek növelik a daganatokra való hajlandóság kockázatát. A BRCA gén variánsai kifejezetten ilyen mutációnak számítanak, és a mell- és petefészekrák kialakulásának esélyeit növelik.

A csernobili farkasok a rákkutatást is előrelendíthetik

Love-nak azonban olyan proaktív mutációkat sikerült azonosítania, amelyek a rákkal szembeni ellenálló képességet növelik. A kutatók most abban bíznak, hogy a csernobili farkasok által kifejlesztett rezisztenciát tovább tanulmányozva az emberi szervezetben is felfedezhetnek hasonló géneket. A szóban forgó kutatás egyébként már évek óta zajlik, az utóbbi időben azonban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt több nehézségekkel is szembe kellett nézniük a tudósoknak.

A kutatási eredményeket múlt hónapban ismertette Love az évente Seattle-ben megrendezett Society of Integrative and Comparative Biology találkozón.

További érdekes cikkeink a radioaktivitásról:

Winterbrn

2017-ben kezdtem el kriptovalutákkal foglalkozni a CoinColorsnál. A BitcoinBázison – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 2019 óta tevékenykedem szerkesztőként. Széles körű tapasztalattal rendelkezem a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a fintech világában. Hiszek a Bitcoin elsőbbrendűségében, de nem tartom magam Bitcoin-maxinak. Fő érdeklődési területem a blokklánc-technológia és annak valóélet-beli felhasználása.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,

Mielőtt továbblépnél