A francia hatóságok 2023 júniusa óta „a legnagyobb titoktartás mellett” tárgyalnak arról, hogy küldjenek-e csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Le Monde március 14-én.
Emmanuel Macron francia elnök február 26-án megjegyezte, hogy „nem zárható ki” a nyugati csapatok elküldésének lehetősége. A bejelentést követően az Egyesült Államok, az európai szövetségesek, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is elhatárolódtak a kijelentéstől.
Macron bejelentése nem „rögtönzött eszkaláció”, hanem „stratégiai üzenet” volt – írja a Le Monde. Ennek ellenére Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök állítólag „megdöbbentek Macron megfogalmazásán”.
Le Monde szerint a témát a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2023. június 12-i ülésén vitatták meg.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülései szigorúan bizalmasak, és az elnök meghívására a francia elnök, magas rangú miniszterek és más magas rangú személyiségek vesznek részt rajtuk.
Bár Macron kezdetben nyitva tartotta a diplomáciai vonalakat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a francia elnök kezdte úgy találni, hogy „hívásról hívásra” Putyin „már nem fogalmazta meg stratégiai célját” – írja a Le Monde.
Macron 2023 júniusában kiállt Ukrajna NATO-csatlakozása mellett, „hogy erős jelzést küldjön Putyinnak”.
A 2023 nyarán lezajlott sikertelen ellentámadás, amikor az ukrán hadsereg nem tudta áttörni az orosz védelmi vonalakat, a hírek szerint tovább fokozta a párizsi megbeszélések sürgősségét.
Az ukrán hadsereg küzdelme, amely az orosz hadsereg feltartóztatására irányult, „aggodalomra adtak okot” a tél elején.
Le Monde szerint Macron február 21-én este megjegyezte, hogy „a következő évben mindenképpen embereket kell küldenem Odesába”.
Volodimir Zelenszkij elnök március 11-én a BFMTV francia televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy „amíg Ukrajna kitart, a francia hadsereg francia területen maradhat”, és hogy a francia katonák „nem fognak meghalni Ukrajnában”.
