Az utóbbi években a klímakatasztrófák miatt aggódók részéről gyakran elhangzott, hogy a felmelegedéssel járó folyamatok akár teljes országokat tüntethetnek el a Föld színéről, és emberek millióit, akár milliárdjait tehetik otthontalanná.
Egyes szakértők úgy vélték, vannak olyan szigetországok, ahol már meg is kellett kezdeni a védekezést, különben egész egyszerűen ellepné őket a víz. Az ilyen „veszélyeztetett” területekhez tartoznak a Csendes-óceánon található szigetek, melyekről a pánikkeltők azt feltételezték, hogy ezeket elsőként pusztítja el a klímaváltozás.
A valóság azonban mást mutat. A világon található 13 000 sziget partjaihoz csak az elmúlt 20 évben egy olyan mennyiségű földterület csatlakozott, amely Wight szigetének felel meg. Ezt a lenyűgöző tényt, a 369,67 négyzetkilométeres növekedést nemrégiben a felszíni és műholdas felvételeket elemző kínai tudósok egy csoportja fedezte fel. Az 1990-es években összességében területvesztés következett be, ám a tudósok megállapították, hogy a 2020-ig tartó három évtizedes vizsgálati időszakban nettó 157,21 km2-es növekedés történt.
A tanulmány jelentős természetes változásokat figyelt meg mind az erózió, mind a gyarapodás tekintetében. Az eredmények természetesen lyukat ütnek a pánikkeltők poszteres ijesztgetésén, amely szerint a szénhidrogéneket használó ember által okozott tengerszint-emelkedés számos szigetet eltűnésre ítél. Ahogy azt már sok más esetben láthattuk, ezen ijesztgetések célja az, hogy rettegésben tartsák a globális lakosságot, a „Net Zero” kollektivizálás őrültségét sulykolva.
A tudósok szerint az adatok azt sugallják, hogy a vizsgált régiókban nem a tengerszint emelkedése volt a szigetek partjainak erózióját okozó általános ok.
„Jelenleg ez olyan tényezőnek tekinthető, mely hozzájárul ugyan a partvonal eróziójához, de nem ez a domináns” – magyarázták.
Sajnos feltételezhető, hogy ez a tény nem fogja megzavarni a mainstream médiában és a politikában aktív éghajlat-hisztériakeltők figyelmét.
A Guardian tavaly júniusban azt állította, hogy az emelkedő óceánok több kárt okoznak majd, mint a szárazföld.
„Ez akár azt is eredményezheti, hogy teljes népek és nyelvek tűnnek majd el a föld felszínéről” – tette hozzá a The Guardian, megjegyezve a jelenségnek a csendes-óceáni szigetekre, például Tuvalura gyakorolt hatását. A Földnek azok a területei, amelyek a legbarátságosabbak voltak az emberek és a nyelvek számára, mára a „legkevésbé sem barátságosak” kategóriába kerültek.
Szerencsére úgy tűnik, hogy Tuvalu esetében ez nem érvényes.
Nőtt a sziget szárazföldi tömege
Tuvalu 101 szigetének szárazföldi tömege 2,9%-kal nőtt egy nemrégiben készült tanulmány szerint.
A tudósok megfigyelték, hogy a tengerszint emelkedése ellenére Tuvalu és a szomszédos csendes-óceáni atollok számos partvonala viszonylag stabil maradt, „jelentős változások nélkül”. A 709 szigetet számláló 30 csendes-óceáni és indiai-óceáni atoll adatainak átfogó újravizsgálata azt mutatta, hogy egyik sem veszített szárazföldet. A tudósok hozzátették továbbá, hogy vannak olyan adatok, amelyek szerint az elmúlt 50 évben 47 zátonysziget mérete növekedett vagy stabil maradt, „annak ellenére, hogy a tengerszint emelkedésének mértéke meghaladja a globális átlagot”.
Akadnak, akik a Maldív-szigetekkel kapcsolatban is a tengerszint emelkedésével riogatnak. A figyelemfelkeltő aktivista, Mark Lynas (aki szerint a tudósok 99,9%-a egyetért abban, hogy az ember okozza az összes vagy a legtöbb klímaváltozást) 2009-ben víz alatti kabinetülést szervezett a helyi kormány számára. Történetesen a Maldív-szigetek egyike azoknak a területeknek, ahol a szárazföldi tömeg megnövekedett a közelmúltban.
Egyéb területek közé tartozik az indonéz szigetvilág, az Indokínai-félsziget partjai mentén fekvő szigetek, valamint a Vörös- és a Földközi-tenger szigetei. A vizsgált 30 éves időszak alatt az Indokínai-félsziget partmenti vizei gyarapodtak a legjelentősebb mértékben, 106,28 km2-rel. A kutatók megállapították, hogy a vizsgált 13 000 szigetnek csak mintegy 12%-a szenvedett jelentős partvonal-eltolódást, és csaknem ugyanannyi sziget esetében történt a szárazföld felé irányuló (veszteség) vagy a tenger felé irányuló (nyereség) mozgás.
A tudósok több okát is felismerték annak, hogy a világ számos részén megfigyelhető kismértékű éves tengerszint-emelkedés ellenére miért nőhet a szigetek mérete. Megjegyzik, hogy a szigetek partvonala folyamatosan változik olyan tényezők miatt, mint az árapály, a szél, a partközeli hidrodinamika és az üledékszállítás. A lakott szigeteken fontos szerepet játszhat az olyan emberi tevékenység, mint például a haltenyésztés és a területrendezés.
Természetesen az emberi tevékenységnek számos nem szándékolt következménye lehet, nevezetesen a korallok bányászata és a természetes vízi akadályok lebontása. Az olyan szigetállamok, mint a Maldív-szigetek, „éghajlati jóvátételt” követeltek a fejlett világ bűntudatos polgáraitól. A turizmus azonban drámaian növelte meg a Maldív-szigetek jövedelmét, miközben a helyiek ipari mennyiségben bányásztak korallt a kikötők, a repülőterek és az üdülőhelyek építéséhez. Eközben az óceáni élővilág sokfélesége elveszett, és a szigetek gyakran kevésbé védettek a viharhullámoktól, amelyek közvetlenül a partvonal felé áramolhatnak. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban tudósok és közgazdászok egy csoportja azt állította, hogy a korallbányászat „a zátonyok sík területeinek tömeges pusztulását eredményezte, ami jelentős negatív hatást gyakorol a partvidék védelmére”.
A kínai eredmények fontosak, mivel segítenek megcáfolni azt az állítást, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás miatt a közeljövőben számos alacsonyan fekvő sziget egyszerűen eltűnik a hullámok alatt. Megmutatják, hogy a partvonalak változása tartós és folyamatos jelenség, amely számos természeti és emberi hatásnak van kitéve. Az éghajlattal kapcsolatos félelmek „plakátjául” szolgáló szigetek (mint például Tuvalu és a Maldív-szigetek) többsége az utóbbi időben megnőtt, így aligha alkalmasak az állítólagos éghajlati „vészhelyzettől” való félelemkeltésre. A tudósok szerint a partok változásának nem a tengerszint emelkedése az „elsődleges” oka.
