A jemeni húszik rakétatámadása miatt a Vörös-tengerről és a Szuezi-csatornáról átirányított tengeri forgalom torlódást okozott Szingapúrban, a világ egyik legnagyobb forgalmú kikötőjénél. A szakértők úgy vélik, a szállítási költségek visszatértek a világjárvány idején tapaszalt szintre, és a helyzet tovább fog súlyosbodni.
A támadások miatt ugyanis a hajózási szolgáltatók a forgalom nagy részét a Jóreménység-fok köré terelik, aminek következménye, hogy minden üzemanyag-utántöltés Szingapúrban történik. Az elmúlt hónapban a szingapúri kikötők kihasználtsága 90%-ra emelkedett (az optimális kihasználtság 70%-os lenne), amivel együtt a hajók várakozási ideje is megnőtt. A hónap elején a Maritime Executive arról számolt be, hogy egy konténerszállító hajó akár hét napot is elidőzhet a kikötőnél.
A Bloomberg jelentése szerint a torlódás várhatóan a végső célállomásokat is érinteni fogja.
„Bár a probléma nagyrészt az ázsiai régiókra és néhány átrakodási csomópontra van hatással, csak idő kérdése, hogy az EU és az USA importáló országaira is kiterjedjen” – írják az HBSC elemzői.
Az Ázsiából Európába irányuló szállítás ideje a földközi-tengeri kikötőkbe 40%-kal, az észak-európai kikötőkbe pedig 15%-kal nőtt. A torlódás a szállítási költségekre és az üzemanyag-fogyasztásra is jelentős hatást gyakorol.
Miért támadják a hajókat?
A napokban a jemeni húszik rakétatámadásokkal megrongáltak két kereskedelmi hajót az Ádeni-öbölben. A támadás következtében a hajók megsérültek, a legénység azonban nem szenvedett sérüléseket.
A hajótámadások a húszik stratégiájának részei, melynek célja nyomást gyakorolni a jemeni kormányt támogató szaúdi vezetésű koalícióra. A robbantások gyakran irányulnak katonai és kereskedelmi hajók ellen, hogy gazdasági és logisztikai zavart keltsenek és felhívják a nemzetközi szereplők figyelmét a jemeni konfliktusra. Az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger kulcsfontosságú nemzetközi hajózási útvonalak, ahol évente több milliárd dollár értékű kereskedelmi áruforgalom zajlik.
A Vörös-tengeri hajótámadások komoly hatással vannak a globális kereskedelemre és a szállítási költségekre. A hajózási szolgáltatók a forgalmat gyakran kénytelenek a hosszabb, de biztonságosabb útvonalakra terelni, ami jelentős üzemanyagköltség-növekedéssel és hosszabb szállítási időkkel jár. A szingapúri kikötők torlódása csak egy példa a konfliktus globális gazdasági hatásaira, és az elemzők attól tartanak, hogy a helyzet hosszú távon is rontani fogja a globális ellátási láncok hatékonyságát és megbízhatóságát.
