Julian Assange szabadságvesztése mögött elsősorban a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértése állt. Az ecuadori nagykövetségre menekülő újságíró több mint öt évet töltött egy londoni cellában, miután a latin-amerikai ország konzulátusa visszavonta menedékjogát.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával kötött vádalku keretein belül azonban Assange szabadlábra kerül. A WikiLeaks társalapítójának története pedig szorosan összefügg a kriptovaluták felemelkedésével.
Julian Assange története
Julian Assange neve a WikiLeaks alapítójaként vált ismertté, és az ügye számos nemzetközi hírportál figyelmét megragadta. Az ötvenéves aktivista, újságíró és programozó 2006-ban alapította meg a WikiLeaks-et, melynek célja a kormányzati, vállalati és más intézményi titkok és az azok mögött húzódó korrupció feltárása. A WikiLeaks leghíresebb ügyei között az iráni naplót, az afganisztáni naplót és a diplomáciai kábeleket tartják számon.
Assange kálváriája a hatóságokkal 2010-ben kezdődött, amikor letartóztatták Nagy-Britanniában egy Svédország által kiadott nemzetközi elfogadóparancs szerint, melyben nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolták meg. Ezt követően óvadék ellenében szabadult, viszont megszegte szabadlábra helyezésének feltételeit azzal, hogy 2012-ben menedékjogot kért az ecuadori nagykövetségtől. Ecuador 2019 áprilisában visszavonta Assange menedékjogát, majd bebörtönözték Londonban.
Assange ismét szabad ember
Assange távozása az Egyesült Királyságból az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával folytatott hosszas tárgyalásoknak a következménye, mely egy hivatalosan még nem véglegesített megállapodásban csúcsosodott ki. A WikiLeaks társalapítója bűnösnek vallotta magát az általa elkövetett kémkedés vádjában, azonban vádalku keretein belül szabad embernek számít.
JULIAN ASSANGE IS FREE
Julian Assange is free. He left Belmarsh maximum security prison on the morning of 24 June, after having spent 1901 days there. He was granted bail by the High Court in London and was released at Stansted airport during the afternoon, where he boarded a…
— WikiLeaks (@wikileaks) June 24, 2024
Az ügy hátterében a Chelsea Manning, amerikai katona által titkosított dokumentumok közzététele áll. Manning büntetését egyébként 2013-ban személyesen Barrack Obana, az Egyesült Államok egykori elnöke enyhítette.
A WikiLeaks és a kriptovaluták összefonódása
A WikiLeaks és a kriptovaluták története szorosan összefonódott az elmúlt tíz évben. Egy 2014-es interjúban Assange azt mondta, hogy a Bitcoin és a WikiLeaks egymást tartották életben a kezdetekben, amikor a platform adományként kezdte el elfogadni a Bitcoint, ezzel létfontosságú finanszírozást biztosítva a WikiLeaks számára.
Assange elmondása alapján eredetileg tartózkodott a Bitcoin elfogadásától, ugyanakkor a kormányzati ellenőrzés növekvő szerepe és Satoshi Nakamoto személyes kérése miatt az elfogadás mellett döntött, ezzel legitimálva a Bitcoin hasznosságát.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányával folytatott jogi harca során Assange és a WikiLeaks támogatói egy decentralizált autonóm szervezethez, ún. DAO-hoz fordultak segítségért. A DAO több mint 16 500 Ether-t gyűjtött össze azért, hogy az újságíró védekezését megsegítsék. Ez mai árfolyamon nagyjából 55 millió dollárt tesz ki.
