A kínai bankszektor teljes körű válsággal néz szembe. Csupán egy hét alatt 40 bank tűnt el, amelyek nagyobb intézményekbe olvadtak be. Mi történik?
A héten a Jiangxi Bank of China is csődbe ment, ami tovább fokozta a válságot. Kína kisebb bankjai rossz hitelekkel és a folyamatban lévő ingatlanválságnak való kitettséggel küszködnek. Ez pedig egyre nagyobb terhet ró Kína gazdaságára.
A kínai bankválság a küszöbön áll
Mintegy 3800 problémás pénzintézet létezik Kínában akik hasonló problémákkal küzdenek. 55 billió jüan (ez átszámítva 7500 millárd dollár) értékű vagyont kezelnek – ez a teljes bankrendszer 13%-a. Azonban úgy tűnik, régóta rosszul kezelik ezt a vagyon: hatalmas mennyiségű rossz hitelt halmoztak fel az utóbbi időben. Sokan kölcsönöztek ingatlanfejlesztő cégeknek és helyi önkormányzatoknak, így kitéve magukat a kínai ingatlanválságnak. Az elmúlt években néhányan felfedték, hogy könyveik 40%-át nem teljesítő hitelek teszik ki.
A Bank of Jiujiang, egy középszintű hitelező nemrégiben felfedte, hogy nyeresége 30%-kal csökkenhet a rosszul teljesítő hitelek miatt. Ez a ritka közzététel rávilágít a helyzet súlyosságára. A hatóságok nagyobb átláthatóságot szorgalmaztak, de a rossz adósságprobléma valódi mértéke még mindig nem derült ki. A behajthatatlan követelések kezelésére létrehozott négy állami szervezet is nehézségekkel küzd, az egyiknek 6,6 milliárd dolláros mentőcsomagra volt szüksége 2021-ben.
Eltűnnek a bankok Kínában
Kína fő módja a kis, gyenge bankok problémáinak kezelésére egyszerű: el kell őket tüntetni.
A közelmúltban megszűnt 40 intézmény közül 36 Liaoning tartományban volt, és egy új hitelezőhöz, a Liaoning Rural Commercial Bankba olvadt be, amelyet a rossz bankok gyűjtőhelyeként hoztak létre. Szeptemberi megalakulása óta már öt másik intézmény jött létre hasonló munka elvégzésér. És még továbbiak várhatók.
A kiváltó ok: az ingatlanszektor recessziója
És hogy mi az oka a kínai bankok problémáinak? A kínai ingatlanszektor, amely mély recesszióban van.
A túlfeszített projektekben az ingatlanfejlesztők és a helyi önkormányzatok nem fizették a hiteleket, ami a pénzügyi instabilitást több szinten idézte elő. Az ingatlanárak zuhantak, és az építési projektek elakadtak, további terhet rótt a pénzügyi rendszerre.
Rejtett rossz adósságok és a szabályozás
Tovább növeli a bonyolultságot, hogy a bankok vagyonkezelő társaságokat (AMC) használnak a mérgező kölcsönök kiszervezésére, ami a stabilitás látszatát teremti meg. Ezek az AMC-k rossz hiteleket vásárolnak, de nem vállalják a hitelkockázatot, ami a rossz adósságok felhalmozódásához vezet – csak ezúttal az rejtve marad a szemek elől. A Nemzeti Pénzügyi Szabályozási Hivatal (NAFR), egy új banki szabályozó hatóság most kezdte csak el felszámolnia ezt a gyakorlatot, bírságokat szabott ki és igyekszik fokozni a felügyeletet.
Mi várható a jövőben?
Valószínűleg felgyorsul ez a szabályozási gyakorlat, hogy a nagy bankokba olvadnak a kisebbek. Az S&P Global hitelminősítő ügynökség azonban úgy számol, hogy a projekt befejezése még egy évtizedig eltarthat. Míg azonban kevesebb nagyobb bankot könnyebb szabályozni, több tucat rossz bank kombinálásával csak nagyobb, rosszabb bankok jönnek létre.
Továbbra is tény, hogy a kínai gazdaság egy túlfeszített állapotban van. Az évek óta tartó, hitelből táplálkozó növekedés a végéhez ért, és meglesz az eredménye. Kína alacsonyabb növekedése pedig negatív hatással lehet a globális gazdaságra is. A kínai gazdaság lassabb növekedés a banki problémáikat csak súlyosbítja, ami további lassuláshoz vezethet.
Ez nagy valószínűséggel hatalmas likviditásinjekciókkal, a gazdaság élénkítésével és a befektetők özönlésével fog végződni.
Érdekelhet még: Folyamatosan tűnnek el a kisebb kínai bankok
