Globális vagyonadót vetnének ki a szupergazdagokra – Mikor térülne meg?

2024.08.25.
Olvasási idő: 3 perc

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a szupergazdagok vagyonának megadóztatása. A Tax Justice Network nevű szervezet szerint, ha a világ lakosságának 0,5%-a vagyonadót fizetne, több mint 2000 milliárd dollár gyűlhetne össze.

De hogyan valósítható meg ez a koncepció, és mely országok támogatják? Az alábbiakban részletesen ismertetjük a javaslatot és annak várható hatásait.

Így nézne ki a globális adó

Az elképzelés szerint egy vagyonadót vezetnének be a leggazdagabb 0,5%-ba tartozó családokra, amely minden ország számára lehetővé tenné, hogy átlagos költségvetési kiadásainak 7%-át begyűjtse. A Tax Justice Network számításai szerint világszerte egy 1,7% és 3,5% közötti adókulccsal több mint 2000 milliárd dollárt lehetne beszedni.

„Az osztalékok, tőkenyereségek és bérleti díjak formájában megszerzett vagyonra tipikusan sokkal alacsonyabb adókulcsokat vetnek ki, mint a munkával megszerzett vagyonra” – magyarázza a Tax Justice Network egyik képviselője. Ugyanakkor, ahogy a szervezet állítja, a megszerzett vagyon általában gyorsabban növekszik, mint a munkával keresett vagyon, ami csak tovább növeli az egyenlőtlenséget.

Spanyolország mint példa

Akik támogatják az ötletet, példaként említik Spanyolországot, ahol Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök vezetésével már 2022 végén bevezették a „könnyű” vagyonadót. Ez az adó ideiglenes és „szolidaritási” jellegű, és azokat a polgárokat célozza meg, akik nettó vagyona meghaladja a 3 millió eurót, ami körülbelül a családok 0,5%-át érinti.

A Tax Justice Network tanulmányában arra is kitér, hogy a spanyol rendszer különbséget tesz a vagyoni és a munka alapú jövedelmek között, és a vagyonból származó jövedelmeket alacsonyabb adókulcsokkal terheli. Ez a megközelítés az egyik kulcseleme a javaslatuknak, mivel szerintük „a vagyonból származó jövedelmek, például osztalékok és tőkenyereségek, általában gyorsabban növekednek, mint a munkával szerzett jövedelmek”.

A szupergazdagok megadóztatásának támogatói és ellenzői is vannak

A szupergazdagok megadóztatásának ötlete nem új keletű. Az utóbbi években egyre több ország foglalkozik a kérdéssel, különösen a gazdasági egyenlőtlenség növekedése és a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozási igényei miatt. A G20, amely a világ 20 legfontosabb gazdaságát tömöríti, szintén fontolóra vette a globális minimumadó bevezetését a leggazdagabbak számára. Franciaország, Németország, Spanyolország és Dél-Afrika már régóta támogatják ezt a javaslatot.

Ugyanakkor nem mindenki lelkesedik az ötletért. Néhány gazdag ország, bár nem mond kategorikusan nemet, csendesen ellenáll az egységes adózási szabályozás bevezetésének. Az egyik leggyakoribb érv az ellenzők részéről, hogy a vagyonadó bevezetése tömeges elvándorlást idézhet elő a leggazdagabbak körében. A Tax Justice Network azonban rámutatott, hogy a Norvégiában, Svédországban és Dániában végrehajtott vagyonadó-reformok után a leggazdagabb családok mindössze 0,01%-a döntött a költözés mellett. Az Egyesült Királyságban pedig a 2017-es szabálymódosítások csupán 0,02%-os migrációs arányt eredményeztek.

A vagyonadó jövője

A szupergazdagok megadóztatása tehát nemcsak a gazdasági egyenlőtlenség csökkentését célozza, hanem jelentős forrásokat biztosíthat a globális problémák, mint például a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Bár az ötlet nem arat egyhangú sikert, a támogatók száma növekszik, és egyre több adat áll rendelkezésre, amelyek alátámasztják a javaslat hatékonyságát.

A Tax Justice Network szerint a világ vagyonának egynegyede a lakosság leggazdagabb 0,5%-ának kezében van. Ez tehát egy mindenkit érintő egyensúlyhiány, és az ilyen adópolitikák bevezetése hosszú távon stabilabb és igazságosabb gazdasági rendszert eredményezhetne.

GT

Tartalom- és szövegíróként, illetve fordítóként dolgozom, főleg az informatika, az üzleti etika és a vállalati képzések területén. Folyamatosan bővítem ismereteimet és alapos kutatást végzek, hogy a legnaprakészebb információkkal szolgálhassak cikkeimben.

Legfrissebb hírek

Kina, hadsereg, robotfarkas

Fegyveres robotfarkasokat tesztel a kínai hadsereg

Míg nemrég még a Kawasaki fejlesztésén ámuldozott a világ – egy olyan robotlovon, amely hegyoldalakon és patakokon is képes átvágni –, most a kínai hadsereg mutatott valami egészen mást: robotfarkasokat. A fegyverrel
Simpson poén

Elképesztő kutatómunka állt egyetlen poén mögött

Meglepő módon egyetlen poén is több hétnyi kutatómunkát jelentett a The Simpsons legendás forgatókönyvírója számára. Josh Weinstein elárulta: egy 28 éves vicchez olyan aprólékos kutatásra volt szükség, ami szinte filmbe illő. Amikor
nukleáris háború

Mennyi ideig tartana egy nukleáris háború?

Az Egyesült Államok reakciója egy nukleáris támadásra szigorúan titkos, de a Washington Post lépésről lépésre rekonstruálta, mi történne, ha egy ellenséges ország nukleáris rakétát lőne Amerika felé. És eljő az apokalipszis! Mi
lengyel piramisok

Ősi „lengyel piramisokat” tártak fel

Lengyelország középső részén, egy természetvédelmi területen újabb ősi megalitikus síremlékeket tártak fel – ezek az impozáns, több mint 5500 éves építmények méretük miatt a „lengyel piramisok” nevet kapták. Titokzatos sírhalmok Poznańi régészek
ősi technológia

10 ősi technológia, ami megkérdőjelezi történelmünket

Sokan úgy gondolják, hogy a technológiai fejlődés csak az ipari forradalommal kezdődött. Mégis akadnak olyan régészeti leletek, amelyek arra utalnak: ősi civilizációk már több ezer évvel ezelőtt is meglepően fejlett eszközöket használtak
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél