Kína igyekszik kihasználni az Oroszországgal szembeni amerikai szankciókat. Mostanra bebizonyosodott, hogy ezen törekvések sikeresek, mivel a kínai jüan lett a nemzetközi tranzakciókhoz legtöbbet használt valuta Oroszországban, megelőzve az amerikai dollárt.
Az Oroszországban kezdeményezett nemzetközi tranzakciók 42%-át már a kínai jüan adja.
A jüan megelőzte a dollárt Oroszországban
A BRICS tag Kína igyekszik teljes mértékben kihasználni az Oroszországgal és Iránnal szembeni amerikai szankciókat. A BRICS számára a kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett az egyik legfőbb célt régóta a dollármentesítés jelenti. Ezért érthető, hogy a feltörekvő Kína a jüanban való kereskedést erősíti.
A jüan erősödését Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is nyíltan elismerte. Állítása szerint a szankciók csak a helyi valutákat segítik, a dollárnak pedig ártanak. Azt is elárulta, hogy a szankciók miatt felerősödött a BRICS-szövetség dollármentesítési törekvése, és a tagok inkább a helyi valutákat használják a határokon átnyúló tranzakciókhoz.
A számok azt mutatják, hogy Kína máris sikerrel jár, mivel a kínai jüan vált a legtöbbet kereskedett valutává Oroszországban. A jüan az Oroszországban 2023 és 2024 között kezdeményezett összes nemzetközi tranzakció 42%-át tette ki. Ugyanebben az időszakban az amerikai dollár mindössze 39,5%-ot ért el.
A kínai valuta felemelkedése?
Az eredmény látványos és baljós képet festhet a nemzetközi kereskedelem változásáról, azonban mindez nem magától, és nem organikus módon történt. Ugyanis a Hszi Csin-ping-kormányzat minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy meggyőzze Oroszországot a jüanban való kereskedelem elfogadásáról.
A hatás láthatóan nem maradt el, mivel az amerikai dollár részesedése 2,5%-kal csökkent, így 2023-24-ben a kínai jüan lesz a leggyakrabban használt valuta Oroszországban. Bár a BRICS tagok között egyetértés van az amerikai dollár elkerülésében, az közel sem egyértelmű, hogy a jüan képezze az alternatívát. Ezt bizonyítja, hogy Oroszország csak 2022 februárjában fogadta el teljes mértékben a jüant a fizetésekhez.
Erre azért volt szükség, mert a háború kitörése miatt az USA komoly gazdasági szankciókkal sújtotta az agresszort, aminek hatására a vezetés és BRICS szövetségesei a kínai fizetőeszköz felé fordultak. Több ország, köztük India és Brazília például jüannal bonyolítja a kínai nyersolaj kereskedelmet. Érdekesség, hogy ennek eredményeképp India közel 7 milliárd dollárt takarított meg a valutaváltáson.
A BRICS-országok folyamatosan próbálkoznak egy erős alternatíva felállításában. A csoport az elmúlt években egyre erősödik, amit a jelenleg tartó konfliktusok csak tovább fokoznak. 2024-ben 40 ország jelezte csatlakozási szándékát a szervezethez, ebből 25 ország hivatalos kérelmet is benyújtott. A szankciókkal párhuzamosan a dedollarizációs törekvésről is egyre többet hallani, így nem meglepő, hogy egy új valuta felállításának ötlete is felmerült.
Ez a cikk is érdekelhet: Több mint 50 ország kezd új életet a dollár nélkül
