Donald Trump volt amerikai elnök 100 százalékos vámot vetne ki azon országok termékeire, amelyek támogatják a dollármentesítés mozgalmát, avagy a kétoldalú kereskedelmi ügyletek elszámolása során nem amerikai dollárt használnának.
Ugyan az amerikai dollár globális dominanciája az elmúlt években jelentő mértékben visszaesett, az IMF adatai szerint még mindig a hivatalos devizatartalékok 59%-át képviseli. Trump pedig nem hagyja, hogy ez az arány tovább csökkenjen. Az ilyen vámintézkedések azonban súlyos következményekkel járhatnak, az importált termékek ára az egekbe szökhet, amely közvetlenül befolyásolná a fogyasztói árakat.
Trump intézkedése balul sülhet el
Azok az amerikai vállalatok, amelyek az érintett országokból importált anyagoktól és eszközöktől függenek, magasabb költségekkel szembesülnének, ami végső soron megemelné a fogyasztói árakat. Ez különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat érintené hátrányosan, hiszen egy tanulmány szerint már egy 10%-os vám is jelentős nyomást gyakorol a szegényebb családok költségvetésére. Egy 100%-os vám következményei még súlyosabbak lennének, tovább mélyítve a gazdagok és szegények közötti szakadékot.
Tanulmányok továbbá azt mutatják, hogy az ilyen típusú vámok körülbelül 0,75 százalékponttal növelhetik az inflációt, ami tovább gyengítheti az amerikai gazdaságot. A Tax Foundation becslése szerint a megtorló vámok 0,05%-kal csökkenthetik az amerikai GDP-t, és mintegy 27 ezer munkahely megszűnését eredményeznék.
Ráadásul a Trump által célba vett országok sem maradnának tétlenek, és hasonló intézkedésekhez folyamodnának, ami egy teljes körű kereskedelmi háborúhoz vezetne. Az egyes országok végül úgy dönthetnek, hogy teljesen lemondanak a dollár használatáról, ezzel veszélyeztetve a zöldhasú globális tartalékvaluta státuszát. Trump szerint a dollár már jelenleg is „ostrom alatt áll”, a BRICS-országok részéről, amelyek egyre gyorsabban igyekeznek eltávolodni az amerikai fizetőeszköztől. Kína például a digitális jüant erőlteti a globális kereskedelemben, míg Oroszország dollár helyett rubelben kereskedik az olajjal. Brazília és India szintén vizsgálják a helyi pénznemek használatát a nemzetközi tranzakciók során.
Trump intézkedései hosszú távon a BRICS-országok közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatok kialakulását eredményezhetik, miközben új gazdasági szövetségek is formálódhatnak. Egyes országok, mint például az Egyesült Arab Emírségek, Irán és a NATO-tag Törökország már egyébként is nagyobb gazdasági érdeklődést mutatnak a BRICS-országok iránt
