Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője szerint a világgazdaság mély bajban van, és recesszió előtt áll. Az 1920-as évekhez hasonlította a helyzetet, amikor a gazdasági instabilitás és a rossz döntések a nagy gazdasági világválsághoz vezettek. De ezúttal nem egyetlen dolog okozza a problémákat, hanem három tényező együttes hatása. Ezek az 1920-as évek óta a legsúlyosabb világjárvány, a második világháború óta a legnagyobb európai konfliktus és az 1970-es évek olajsokkjával felérő energiaválság. Az ellátási láncok felborultak, a globális kereskedelem akadozik, és olyan technológiai fejlődésnek vagyunk tanúi, amellyel a világ nehezen tud lépést tartani, mondta a bankvezető.
Az 1920-as években az országok rossz döntéseket hoztak azzal, hogy ragaszkodtak az aranystandardhoz, ami deflációhoz és bankösszeomlásokhoz vezetett. Mindenki megijedt, és elkezdte lezárni a gazdaságát, ami csak rontott a helyzeten. Így jutottunk el a „gazdasági nacionalizmushoz”, ami csak egy kifejezés részéről arra, hogy az országok elkezdtek magukra koncentrálni, és állították le a kereskedelmet mindenki mással.
Lagarde szerint van esély még az összeomlás elkerülésére
De szerencsére, ahogy a sokat támadott Christine rámutatott, ma jobb helyzetben vagyunk ahhoz, hogy ezeket a strukturális változásokat kezeljük. Az egyik nagy kérdés, amiről Christine beszélt, az infláció volt, amely a világjárvány után teljesen elszabadult. Az ellátási láncok megszakadtak, és az ukrajnai háború miatt az energiaárak az egekbe szöktek. Így az EKB-nak be kellett avatkoznia, és tavaly kamatemelésbe kellett kezdenie, hogy a dolgokat kordában tartsa. És ez be is vált, legalábbis elsőre úgy tűnik. Az eurózóna inflációja 2022 októberében 10,6%-on tetőzött, majd 2023 augusztusára 2,2%-ra csökkent. Ezt az egész zűrzavart a bankvezér „extrém stressztesztnek” nevezte a központi bankok számára.
Ritka, hogy az infláció ilyen gyorsan csökkenjen anélkül, hogy egy csomó ember elveszítené a munkáját. De valahogy ez mégis összejött most. Sőt, 2022 vége óta 2,8 millióval több ember talált munkát az eurózónában. Aztán ott van a hozamgörbe, ami sokak szerint egy kristálygömb a recesszió előrejelzésére. Általában a hosszú lejáratú kötvények hozama magasabb, mint a rövid lejáratúaké, mert a befektetők többet akarnak kapni azért, hogy hosszabb ideig lekössék a pénzüket. Ha azonban a rövid lejáratú hozamok magasabbak, az azt jelenti, hogy a befektetők szerint a dolgok rosszra fordulnak. Ez az úgynevezett „inverzió” 1980 óta minden egyes amerikai recesszió előtt megtörtént.
Már több mint két éve a rövid lejáratú kötvények hozama magasabb, mint a hosszú lejáratúaké. Pár hete ez visszafordult a normális kerékvágásba, bár ez nem éppen jó hír. Ennek ellenére az amerikai részvénypiac úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne. Az amerikai jegybank most 50 bázisponttal csökkentette a kamatlábakat, az S&P 500 pedig új csúcsot ért el. Jay Powell amerikai jegybanki elnök szerint az amerikai gazdaság „alapvetően rendben van”. De a hozamgörbében bízó közgazdászok szerint közeleg a katasztrófa.
Japánnak is megvannak a gondjai
Eközben Japánnak is megvannak a maga problémái. A Bank of Japan (BoJ) úgy döntött, hogy a rövid távú kamatlábakat 0,25%-on tartja, mondván, hogy a gazdaság lassan helyreáll. De azt is elismerték, hogy sok bizonytalanság van még előttük. Közleményt adtak ki, amelyben azt mondták, hogy arra számítanak, hogy a gazdaság továbbra is a potenciális ütem felett fog növekedni. Alapvetően az emberek többet költenek, és ez segíti a dolgokat. A legtöbb közgazdász azonban úgy véli, hogy a BoJ idén ismét emelni fogja a kamatokat, talán már a jövő hónapban. Nem kockáztatnak, különösen a globálisan zajló események mellett.
Ez a cikk is érdekelhet: Taylor Swift miatt bukhat meg az infláció elleni küzdelem
