Julian Assange ismét visszatért Európába. Amikor legutóbb itt volt, akkor rácsok mögött őrizték. Kedden tanúvallomást tett egy szigorúan őrzött brit börtönben töltött éveiről, miután az Egyesült Államok a kémkedési törvény alapján vádat emelt ellene. Ez volt az első nyilvános szereplése azóta, hogy kiszabadult a börtönből és visszatért Ausztráliába. Időnként éles hangú beszédében bírálta az Egyesült Államokat és szövetségeseit az ügyének kezelése miatt. „Nem azért vagyok ma itt, mert a rendszer működött, hanem azért vagyok ma szabad több évnyi börtön után, mert bűnösnek vallottam magam abban, hogy újságíróként végeztem a munkám„. Ezt mondta Assange Európa vezető emberi jogi szervezetének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) előtt Strasbourgban, Franciaországban.
A közgyűlés a fogvatartását és elítélését vizsgálja. A WikiLeaks alapítójának megjelenése nagyon szigorúan ellenőrzött volt, a nemzetközi média komoly korlátozásokkal szembesült, és Assange nem adott interjúkat. Felesége, Stella, és a WikiLeaks főszerkesztője, Kristinn Hrafnsson által támogatva Assange azt mondta, hogy a jogi védelem „csak papíron létezik”. „Végül a szabadságot választottam a megvalósíthatatlan igazságszolgáltatás helyett, miután évekig fogva tartottak….. hatékony jogorvoslat nélkül” . A brit börtönben töltött öt évéről szólva Assange azt mondta, hogy „könyörtelen küzdelem volt az életben maradásért, fizikailag és mentálisan”.
Assange szerint csődöt mondott a jogrendszer
Az érzelmes beszédben voltak könnyed pillanatok is: Assange megköszönte feleségének, hogy vigyázott a gyerekeire, amíg ő börtönben volt. A zsúfolásig megtelt nézőtér nevetésben tört ki, amikor arról beszélt, hogy kezd hozzászokni ahhoz, hogy anyósa van. Assange beszédében nagy hangsúlyt fektetett a szólásszabadság témájára is. „A szólásszabadság és minden, ami vele jár, sötét válaszúthoz érkezett” – mondta. „Az újságírás nem bűncselekmény, hanem a szabad és tájékozott társadalom egyik alappillére.”
Assange azt követően tett tanúvallomást, hogy a PACE jelentése nemrégiben megállapította, hogy politikai fogolyként tartották fogva. A jelentés felszólította Nagy-Britanniát, hogy vizsgálja meg, hogy nem volt-e kitéve „embertelen bánásmódnak”. A közgyűlés azt is közölte, hogy „aránytalannak” és „súlyosnak” tartja az Egyesült Államok által Assange ellen a kémkedési törvény alapján emelt vádakat. Idén júniusban Ramona Manglona kerületi bíró az egyik amerikai csendes-óceáni terület bírósági termében, Saipanban öt év és két hónap börtönbüntetésre ítélte Assange-t. Annyi időre, amennyit már az Egyesült Királyságban börtönben töltött az Egyesült Államoknak való kiadatása ellen harcolva. Julian Assange vádalkuja új fejezetet nyit abban a hosszúra nyúlt történetben, amelyben egy townsville-i srác szállt szembe az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával.
Assange történetében új fejezet nyílott
Assange bűnösnek vallotta magát, így idén júniusban hazatérhetett Ausztráliába, miután 14 évet töltött távol hazájától. Felesége, Stella akkor azt mondta, hogy be kell illeszkednie a normális életbe. Hiszen a börtönbüntetés előtt hét éven át Ecuador londoni nagykövetségén bujkált, az Egyesült Államok kiadatási végzése elől menekülve. Ecuadornak nincs kiadatási egyezménye az Egyesült Államokkal. Assange ecuadori nagykövetségen való tartózkodása 2019-ben drámai módon megszakadt, amikor a brit rendőrség behatolt a nagykövetségre és őrizetbe vette. Ezután az ország szigorúan őrzött, Belmarsh nevű börtönébe szállították. Assange azóta volt szökésben, hogy szervezete, a WikiLeaks nyilvánosságra hozta azokat a titkos amerikai katonai felvételeket, amelyeken iraki civilek és a Reuters két újságírójának amerikai erők általi meggyilkolása látható.
A 2007-es incidenssel kapcsolatos videó 2010. áprilisi közzététele felháborodást váltott ki az amerikai hadsereg belső vizsgálatainak kezelésével kapcsolatban, és világszerte címlapokra került. A WikiLeaks ezután egy sor további megdöbbentő kiszivárogtatást tett közzé. Összességében a WikiLeaks több százezer dokumentumot tett közzé, amelyeket az amerikai hadsereg korábbi hírszerzési elemzője, Chelsea Manning szivárogtatott ki. Még abban az évben Chelsea Manninget az amerikai hadsereg letartóztatta a kiszivárogtatások miatt. A dokumentumok az afganisztáni háborúra is vonatkoztak, és feltárták, hogy az amerikai hadsereg több száz civilt ölt meg be nem jelentett incidensek során. Az iraki háborúról szóló további dokumentumokból az is kiderült, hogy az iraki erők akár 66000 civilt is megölhettek, és hogy hadifoglyokat kínoztak meg.
