Az űrkutatás következő nagy lépése bázisok létrehozása idegen égitesteken, első körben a Holdon. Ez az elképzelés még rengeteg kihívást rejt magában, sok más mellett a nagyobb állomások építéséhez használt anyag témája is nehézséget okoz.
Mivel kb. félkilónyi építkezési anyag feljuttatása a Holdra egymillió dollárba kerülne, ezért a NASA a téglák és deszkák felszállításától eltérő megoldást keres. A legegyszerűbb persze az lenne, hogy ahelyett, hogy az összes építőanyagot magukkal hurcolnák, az ott létrehozott anyagokból könnyűszerrel kialakíthatnák a lakóhelyeket. A NASA vélhetően megtalálta erre a megoldást.
„A Holdon nincs rá mód, hogy deszkákat vagy téglákat vásároljuk” – mondta az Al Jazeerának Chris Maurer, a Redhouse építésziroda alapítója, amely a NASA-val együttműködik a projektben. „Akkor miből építsünk?” A válasz: holdi por, víz és gomba.
Lépjünk be a „mycotecture” vagyis a gombaépítészet világába
A gombaépítészet a legmodernebb módszer, amely gombaspórák és algák felhasználásával képesek struktúrákat növeszteni akár az űrben is.
Néhány éve már zajlik az a NASA-projekt, amelyben azt vizsgálják, hogyan lehet komplett épületeket kialakítani a gombák micéliumából – azokból a hosszú, fonalszerű szerkezetekből, amelyeket a gombák a föld alatt szőnyeggé szőnek. A szakemberek azon dolgoznak, hogy olyan szövött anyagot állítsanak elő a micéliumból, amely olyan formába nő, amilyet csak akarnak.
A legfontosabb feladat az, hogy lakóházakat és más épületeket készítsenek, egy olyan struktúrát alkalmazva, amely egy felfújható ugrálóvárhoz hasonlít. Egy réteg gombamizélia szolgál válaszfalként, egy külső réteg pedig megakadályozza, hogy a gombák kiszabaduljanak és a Hold felszínére szökjenek.
A NASA azt tervezi, hogy egy lezárt, felfújható formát küld a Holdra, ahol a gombaspórák algával és vízzel kombinálva olyan tartós szerkezeteket növesztenek, amelyek ellenállnak a Hold szélsőséges körülményeinek.
Ezeknek a gombaalapú anyagoknak komoly előnyei vannak, például megvédik az űrhajósokat a káros sugárzástól, ráadásul blokkolják a veszélyes mikrometeoritokat is.
„A sugárzás az emberes küldetéseknek a legnagyobb akadálya” – mondja Maurer. „Ez az oka annak, hogy a 70-es évek óta nem voltunk [a Holdon].”
Elmagyarázza, hogy a mikotektúra a sugárzás több mint 99%-át képes blokkolni mindössze 8 centiméternyi anyaggal, szemben a holdi por 10 lábnyi vastagságával, amely ugyanehhez a feladathoz szükséges. Ez nagy jelentőséggel bír az űrhajósok biztonságának megőrzése szempontjából.
A NASA következő lépései között szerepel, hogy 2028-ig kis méretű modelleket tesztel a Holdon, és onnan tovább növeli a teljesítményt.
A gombaépületek képesek blokkolni a halálos sugárzást, ami hatalmas akadályt jelent minden emberes űrmisszió számára. A terv nem csupán költséghatékony – mivel csökkenti az anyagok űrbe küldéséhez szükséges milliárdos összegű kiadásokat –, hanem szó szerint életmentő lehet az űrhajósok számára, akiknek a világűr brutális körülményei között kell helytállniuk.
Ez a rendkívüli elképzelés nem áll meg a Holdnál
A jövőben kiépítendő gombák által táplált lakóhelyek listáján a Mars a következő lehetséges helyszín.
„Ez majdnem olyan, mint a tudományos non-fiction” – mondta Jonathan Dessi-Olive, az Észak-Karolinai Egyetem adjunktusa. „A szakemberek most azon dolgoznak, hogy [a struktúrák] alapvetően maguktól termeljenek több szervezet együttműködésével, ami elképesztően izgalmas.”
Néhány éven belül az űrhajósok teljesen kifejlett, gombaalapú bázisokon élhetnek – mindez néhány okos biológusnak és rengeteg képzelőerőnek köszönhető.
A NASA tehát nagyban fogad a gombákra, és ez lehet a kulcs más bolygók kolonizációjához.
(Fotók: Redhouse studios/NASA)
Hungarian