Az elmúlt években jelentős hatást gyakorolt a magyar gazdaságra a pandémia, amelynek hosszú távú következményei is érezhetőek. A magyar gazdaság alakulása a járvány kitörése óta több hullámban zajlőtt, és a kormány különféle lépéseket próbál tenni a stabilizáció érdekében.
A szerdai kormányinfó legfontosabb pontjai a kormány által megvitatott gazdasági akciótervet érintették. Gulyás Gergely a gazdasági növekedésről, az otthonteremtésről és az szja-kedvezményről is beszélt, valamint bejelentette, hogy Nemzeti Konzultáció indul a gazdaságpolitika pilléreiről.
Előzetes várakozások
Ahogyan az már megszokott, a közelmúlt kormányzati intézkedései alapján feltételezhetőek a kormányinfó kiemelt kérdései. Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, hétfőn ismertette a turizmusélénkítési csomagot. A napokban jelentős figyelmet kapott az önkéntes pénztári számlák feloldása, melynek elsődleges célja a lakhatás segítése – első sorban Budapesten és a nagyobb városokban.
A kabinet régóta rebegtet egy kkv-támogatási csomagot. Az ország gazdaságának jelentős részét képviselő kis- és középvállalkozói szektor az elmúlt években folyamatosan háttérbe szorult a nagyvállalatokkal szemben. Az egyéni vállalkozókat és KKV-kat halmozottan hátrányosan érintette a pandémia és az azt követő energiaválság, melynek élénkítése már egy ideje terítéken van.
A jövedelempolitika mellett a kormány részéről arról is hallhattunk, hogy igény mutatkozik egy Nemzeti Konzultáció megtartására. A tegnapi kormányülésen erről meg is született a döntés. Lássuk, a részleteket.
Nemzeti Konzultáció a gazdaságpolitikai döntésekről
A nemzeti konzultációs politika a magyar kormány által használt eszköze a 2010-es évek óta. A polgárok bevonása a közpolitikai kérdések eldöntésébe szinte minden évben felmerül. Az alkotmányozás, a migráció, a COVID-19-kérdések célja a közvetlen kapcsolat megerősítése a kormány és a lakosság között.
A kormány tegnapi döntése alapján a gazdaságpolitika legfontosabb kérdéseiről indulhat Nemzeti Konzultáció még idén novemberben. A lakosságnak feltett gyakran manipulatív kérdések első sorban a munkaalapú gazdaságról, a munkahely-bővítésekről, a jövedelemelosztásokról és az otthontámogatásról szólhatnak.
A kormány által várt keleti és nyugati befektetések jelentős szerepet játszhatnak a gazdasági növekedés élénkítésében, ami a kormány várakozása szerint jövőre akár 3-6% is lehet.
Gazdasági növekedés és lakhatási problémák
Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés jövőre elérje a 3-6%-os célszintet, a társadalom minél szélesebb körének részt kell vennie ebben. Ebbe természetesen a családok és a KKV-k is beletartoznak. A kormány által vázolt növekedés jelenleg három pilléren alapszik:
- Jövedelmek vásárlóerejének növekedése
- Otthontámogatási program
- Demján Sándor-program a KKV-k segítésére
A fenti három pillér összesen 21 alpontot tartalmaz. A hároméves bérmegállapodások mellett a nagyvárosokban jelentkező lakhatási problémák megoldása is terítékre került a napokban. Ennek egyik eleme az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes feltörése a lakhatási célok megoldásához.
Az előbb említett program mellett érkezik egy országos, fiataloknak szóló lakásprogram a kollégiumi férőhelyek növelése mellett. A Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50%-a átmenetileg lakásfelújítási beruházásokra is fordítható lesz. A lakhatást támogatja a munkáltatókat érintő adókedvezmény, amelyet a munkáltatók a lakástámogatásra adhatnak.
A lakásvásárlás segítésére a kormány 5%-os, a bankok által önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon bevezetését szorgalmazza. Mindemellett az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa-kulcsot 2026 végéig fenntartják.
Emelkedik az szja-kedvezmény és érkezik a Demján Sándor-program
A kormány két lépcsőben emeli a gyermekek után járó szja-kedvezményt, amely duplájára emelkedik. 2025 közepén 50%-kal nő a kedvezmény, 2026 elején pedig újabb 50%-kal emelik a gyermekvállalás után járó adókedvezményt. A kedvezmény növelésére már többször is utalt a kormány, és azt is sejteni lehetett, hogy ezt két részletben kívánják megvalósítani.
A kormány a KKV-k segítésére elindítja a tőkefinanszírozási programot, amit az Állami Díjas magyar üzletemberről és közgazdászról neveztek el. A program keretein belül az új beruházásokat és fejlesztéseket kívánják a KKV-szektorban segíteni. A Széchenyi-kártya beruházási célú hiteleinek kamatát 3,5%-ra csökkentik, a kormány pedig tovább támogatja a digitális forrásokat.
A programban az EXIM bank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésével egy kifektetési folyamat kezdődik el. A KKV-kat érintő EU-s programokat és kifizetéseket a kormány az adminisztrációs terhek csökkentésével igyekszik felgyorsítani.
