A magyarországi áramár alakulása a rendszerváltás óta több szakaszon is keresztülment, és számos tényező befolyásolta az árát. A szabályozási intézkedések liberalizációját, az élesedő versenyt és a rezsicsökkentési programot követően azonban a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború után globális szintű energiahiány lépett fel.
2024 novemberére Magyarország a kontinens legdrágább áramával rendelkezik. A magyar tőzsdén kedd délután 895 eurós megawattóránkénti ár alakult ki, azonban a napi átlagár tekintetében is messze hazánk teljesít a legrosszabbul.
Németország évtizedes mélyponton, Magyarország csúcstartó
Ugyan már több mint négy éve a koronavírus-járványnak, és az orosz-ukrán háború is több éve tart, a globális szintű ellátási láncok még mindig problémákkal kell szembesüljenek. A termelés és a szállítás az energiaiparra is hatással van, melynek köszönhetően a földgáz és más energiahordozók a zöld átállás ellenére Európában jelentősen megdrágultak. A magyar energiahiány azonban olyan súlyos, hogy már a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is be kellett kapcsolni.
Miközben az új napelemek nem termelnek, az erőművek pedig karbantartás alatt csökkentett termeléssel működnek, a magyar tőzsdén november 12-én átlagosan 306 eurós megawattóránkénti árat mértek az áramra. A délutáni órákban 5 és 6 óra között az ár elérte a 895 eurót is, ami többszöröse az Európában tapasztalt áraknak.
A környező országokhoz képest 10-20%-kal drágább, azonban más európai országokhoz képest akár kétszer annyiba kerülhet a magyar áram. A tendenciához hozzájárul többek között az is, hogy a balkáni vízerőművek az aszály miatt alig termelnek, vagyis országunk nem tud a korábbiakhoz hasonlóan innen vásárolni.
Németországban egyébként az áram átlagára 166 euró/megawattóra volt tegnap, köszönhetően annak, hogy a szélerőművi- és a naperőművi termelés évtizedes mélypontra esett vissza. Ennek következtében a magyar mellett a német villamosenergia is kifejezetten drágán forog a tőzsdén.
Stratégiai kudarc, nem pedig szankciós politika
A Válasz Online szerint a magyar áramár drasztikus emelkedése mögött nem az európai szankciós politika vagy az elhúzódó háború áll. A lap véleménye szerint a magyarországi áramellátási stratégia kudarcát éljük épp meg, és a változáshoz a jövőnket drasztikusan át kellene alakítani.
A magyar kormány ugyan már tervezi a megújuló energiaforrások fejlesztését, és a Paks II. atomerőmű-projektje is stabilizálhatja az árakat, de a hosszú távú rezsicsökkentési politika fenntarthatósága megkérdőjelezhetővé vált az utóbbi időben.
Az elmúlt években eszközölt kormányzati beavatkozások ugyan alacsonyan tartották az árakat, a globális energiapiaci helyzet és az EU-s szabályozások szigorodása most kezdik kifejteni igazán a hatásukat. A kifeszített áramkínálati oldal és az összekapcsolt európai piacok miatt árblokk alakult ki, melynek köszönhetően a határidős piacon (szerda délutánra) 714 eurós ár alakult ki, de Macedóniában és Albániában is 700-800 euró közötti árfolyammal számolnak.
Az időjárástól való függés teljesen eltorzította a kínálati oldalt. A sötétszélcsend időszakában pedig komoly kihívásokat okozhat az árazásban fenntartható áramellátás. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője, szerint azonban a lakosság rugalmatlan a kiugró árakra, vagyis nem érzi meg a nagykereskedelmi piacokon tapasztalt rendkívüli helyzetet.
