Egy kínai kutatócsoport sikeresen reaktiválta a kísérleti sertések agyát egy órával azok halála után, amely áttörést hozhat az emberi agyműködés szívleállás utáni helyreállításában. Az etikai és tudományos határokat feszegető kísérlet célja, hogy meghosszabbítsák az újraélesztésre rendelkezésre álló időablakot, és növeljék a szívleállás utáni túlélés esélyeit.
A kutatást a kínai Sun Yat-Sen Egyetem és a Guangdong Tartományi Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködési Alapítvány finanszírozta, a kísérletekben pedig 17 tibeti sertés vett részt. Az elpusztult állatok agyát egy komplex létfenntartó rendszerhez csatlakoztatták, amely mesterséges szívet és tüdőt tartalmazott, egyes kísérleti csoportoknál pedig májat is integráltak a rendszerbe.
A kutatók szerint a máj kulcsszerepet játszik az agy újraélesztésének sikerességében, mivel az oxigén és tápanyagok megfelelő áramlását biztosítja a testben.
A kutatás részletei
A kísérlet során az agyi funkciókat két fő csoportban vizsgálták: az egyik csoportot agyi és máji iszkémiának tették ki, míg a másikat csak agyi iszkémiának. Az eredmények azt mutatták, hogy a máji iszkémia nélküli csoport kevesebb agykárosodást szenvedett el, jelezve, hogy a máj állapota közvetlen hatással van az újraélesztésre. Az élő májat tartalmazó támogató rendszerben az agy elektromos aktivitását 50 perc elteltével helyre tudták állítani, és ez a helyreállított állapot 6 órán át fenntartható volt. Az agy újraélesztése máj nélküli rendszerrel szintén lehetséges volt, az aktivitás viszont csak rövid ideig tartott.
A kutatás szerint „a normotermikus agyi perfúziós rendszerhez hozzáadott működő máj jelentősen csökkentette a szívleállás utáni agyi károsodást, növelte az idegsejtek életerejét és javította az elektrokortikális aktivitást”.
A máj szerepe az agyműködés szívleállás utáni helyreállításában
Az agyi újraélesztési technológiák fejlesztése során a tudósok arra jöttek rá, hogy a máj működése kulcsfontosságú szerepet tölthet be. A máj hiánya vagy károsodása esetén ugyanis a túlélés esélye csökken, mivel a vér oxigénellátása és a szervezet tápanyagforgalma jelentősen akadályozottá válik. A kutatásban részt vevő tudósok kiemelték, hogy a máj különösen fontos a hypoxiás és anoxiás sérülések minimalizálásában.
A kísérlet következő fázisában a kutatók különféle időintervallumokat vizsgáltak az újraélesztés szempontjából: az agyat 30, 50, 60 és 240 perccel a halál után kapcsolták rá a májjal kiegészített rendszerre. Az 50 perces intervallum bizonyult a leghatékonyabbnak, amely lehetőséget adhat a jövőben olyan támogató rendszerek kifejlesztésére, amelyek növelik a szívleállás túlélési arányát.
Az etikai határok áthágása vagy tudományos előrelépés?
Az EMBO Molecular Medicine tudományos folyóiratban publikált kísérlet eredményei azonnal heves vitákat váltottak ki. A kísérlet ugyanis, bár jelentős előrelépést képvisel, de egyben komoly etikai kérdéseket is felvet. Az állatokon végzett kísérletek, különösen azok, amelyek során fájdalmas vagy életveszélyes helyzetekbe hozzák az alanyokat, mindig nagy vitát váltanak ki. A kutatás során elért eredmények azonban reményt adhatnak azoknak, akik szívleállás utáni rehabilitációs lehetőségekre vágynak.
Bár az ilyen kísérletek embereken való alkalmazása egyelőre elképzelhetetlen, a tudományos közösség folyamatosan vizsgálja az agyi újraélesztés módszereit, amelyek hosszú távon forradalmasíthatják az újraélesztési és rehabilitációs technológiákat.
Hungarian 