Kína stratégiai együttműködést kötött a mianmari katonai juntával egy közös biztonsági vállalat létrehozásában, amelynek célja a kínai befektetések és személyzet védelme Mianmarban.
A kínai Belt and Road Initiative (BRI) kulcsfontosságú részeként a CMEC-projekt (China-Myanmar Economic Corridor – Kína-Miammari Gazdasági Folyosó) vasutakat, csővezetékeket és gazdasági övezeteket foglal magában. Ezek összekötik a kínai Kunming tartományt a mélytengeri Kyaukpyu kikötővel Mianmar Rakhine államában. A gazdasági folyosó létfontosságú Peking számára, mivel közvetlen hozzáférést biztosít számára az Indiai-óceánhoz, és megkerüli a stratégiai szempontból sebezhető Malakka-szorost. Ez Kína energia- és kereskedelmi ellátási vonalai szempontjából kritikus fontosságú útvonal különösen az Egyesült Államokkal való esetleges konfliktus esetén. Peking szerencsétlenségére azonban számos CMEC-projekt Mianmar legveszélyesebb konfliktusövezetén halad keresztül.
Amióta a demokráciapárti ellenzéki seregek 2021-ben „polgári védelmi háborút” hirdettek, a kínai projektek, köztük az olaj- és gázvezetékek egyre nagyobb veszélybe kerültek Mianmarban. Nevezetesen, 2022 januárjában a helyi erők megtámadták a 800 millió dolláros Tagaung Taung nikkelfeldolgozó üzemet. Nemrégiben a mandalayi kínai konzulátus rongálódott meg egy bombatámadásban. Bár egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, és az összes helyi ellenzéki erő elítélte az incidenst.
A közös biztonsági vállalat bejelentése azonban vitát váltott ki Mianmarban. Sokan azzal érveltek, hogy ez az ország szuverenitásának megsértését jelentheti. Mianmar 2008-as alkotmánya tiltja külföldi fegyveres csapatok bevetését a mianmari területeken. Ennek a kezdeményezésnek a kínai „vállalat” közös vállalkozásként való megfogalmazása stratégiai lépésnek tűnik a külföldi katonai beavatkozással kapcsolatos vádak elhárítására. Azzal, hogy a vállalatot magánvállalkozásként és részben burmai vállalkozásként strukturálják, Peking azt állíthatja, hogy a fegyveres csoporttól távol áll, és elhatárolódik a közvetlen részvételtől. De közben a biztonsági erőket potenciálisan az állam külpolitikai céljainak megvalósítására használják.
Sorra jelennek meg a kínai privát fegyveres csoportok
A kínai privát biztonsági cég bevetése a mianmari polgárháború kritikus pillanatában történik. Egyúttal értelmezhető a junta folyamatos pénzügyi és katonai támogatásának, aminek során fegyver- és repülőgépszállítmányokat is kapnak. De mindenekelőtt Peking motivációja a közös vállalat létrehozására azt jelzi, hogy a junta egyre kevésbé bízik abban, hogy képes megvédeni a kínai befektetéseket és személyzetet. Ezeket az aggodalmakat a junta túlterhelt katonai erői is alátámasztják. Ugyanis jelentős területet és számos támaszpontot és előőrsöt veszítettek a demokráciapárti lázadókkal szemben, ami tovább csökkenti a junta jelenlétét országszerte.
Lashio, az északi Shan állam stratégiai csomópontja, a Kína-Mianmar Gazdasági Folyosó mentén átjáróként szolgál a kínai Yunnan tartomány és Mianmar középső része között. Ellenőrzése létfontosságú a kínai befektetések és kereskedelem áramlásának biztosításához. Kína gyakran állítja, hogy ragaszkodik hivatalos álláspontjához. Eszerint nem avatkozik be más nemzetek szuverén ügyeibe, a mianmari polgárháborúban bekövetkezett fejlemények azonban aktív részvételre utalnak.
Pekingnek már számos privát biztonsági vállalata működik világszerte, köztük Mianmarban is. A legnagyobb kínai biztonsági cégek közé tartozik a De Wei Security Group Ltd, a Hua Xin China Security, a Guan An Security Technology, a China Overseas Security Group és a Frontier Services Group.
A kínai biztonsági cégek létrehozása az orosz Wagner-csoportra mintájára történik. A Wagner már évtizedek óta részt vesz afrikai, közel-keleti és ukrajnai konfliktusokban is. A katonai csoport az orosz államhatalom nem hivatalos kiterjesztéseként működik. Katonai kiképzést, harci támogatást és stratégiai eszközök biztosítását nyújtja, gyakran az orosz érdekek külföldi védelmének álcája alatt. Műveletei gyakran közvetlen harci szerepvállalást, titkos katonai tevékenységeket és erőforrásban gazdag területek biztosítását foglalják magukban, ami Moszkva geopolitikai befolyásának eszközévé teszi.
Ezzel szemben a kínai magán biztonsági cégek még most elsősorban az infrastrukturális projektek, a személyzet és az kínai projektekhez kapcsolódó beruházások védelmére összpontosítanak. A Wagnerrel ellentétben ezek a vállalatok kerülik a közvetlen harci szerepvállalást, ehelyett a helyszíni biztonságra, a kockázatkezelésre és a logisztikai támogatásra specializálódnak.
