1908-ban egy régész Krétán felfedezett egy kis agyagkorongot, amelyen ismeretlen szimbólumok voltak. A ma Phaistos-korong néven ismert lelet története még mindig rejtélyekkel van tele.
A modern régészet egyik nagy talányát képezi ez a tenyérnyi méretű ősi agyagkorong, amelynek funkciójáról és jelentéséről még ma is élénk vita folyik a tudósok között.
A felfedezés története
1908. július 3-án Federico Halbherr olasz régész, tanítványa Luigi Pernier és csapata egy minószi palota helyén végzett ásatásokat a dél-krétai Phaistosban. A romok között egy föld alatti lelőhelyre bukkantak, ahol elszenesedett csontokat és hamut találtak. Ezek közül emelkedett ki egy aranybarna agyagkorong, amelyet Pernier fedezett fel.
A korong mindkét oldalát spirális alakzatban elhelyezett apró képek borítják. Ma, több mint száz évvel később, a Phaistos-korong megfejtése még mindig megoldatlan feladat, bár sokan remélik, hogy egyszer feltárhatják általa az ősi minószi civilizáció titkait.
Elméletek a Phaistos-korongról
A korong a heraklioni régészeti múzeumban tekinthető meg. Méreteinek köszönhetően – 6,5 hüvelyk átmérőjű és 1,5 hüvelyk vastag – könnyen kézbe vehető. A valódi céljára vonatkozó szilárd bizonyítékok hiányában sokféle elgondolás született vele kapcsolatban.
Egyes elképzelések szerint ez egy hordozható csillagászati térkép, amelyet a napfogyatkozások kiszámítására vagy egyfajta holdnaptárra használtak. Egyesek szerint a kígyók és létrák mintájára egy ősi játékról van szó, míg mások szerint egy vallási himnusz szövege.
Akadnak olyan felvetések is, amelyeket a legtöbb tudós képtelenségnek tart. Ezek közé tartozik az elképzelés is, hogy a korong egy Atlantiszból származó ereklye, a Minotaurosz labirintusának térképe, vagy akár egy földönkívüli által használt csillagközi navigációs térkép. Egyesek szerint hordozható csillagászati térkép, mások szerint vallási himnuszt vagy ősi játékot örökít meg.
A minósziak gazdag bronzkori tengerjáró kereskedők társadalma volt, amely palotáiról, nagy városairól és művészetéről volt ismert. A tudósok többsége a korongot az i. e. 1800-1600 közötti időszakra datálja, amikor a minósziak a bronzkor legjelentősebb tengeri kereskedői voltak. A Pernier számára egyébként eredménytelen krétai régészeti kampányt követően az, hogy egy megfejthetetlen szöveggel ellátott tárgyat tudott bemutatni, minden bizonnyal nagy hullámokat kavart.
A lelet hitelességéről szóló viták
Bár a korong kiváló állapotban maradt fenn, néhányan, mint Jerome M. Eisenberg, kétségbe vonták hitelességét, azt állítva, hogy Pernier maga hamisította. A régészeti bizonyítékok azonban a korong autenticitását támasztják alá, hiszen olyan helyen találták, ahol más hiteles minószi leletek is előkerültek.
A korong szimbólumai – a megfejtetlen rejtély
A Phaistos-korongon 45 különböző szimbólum található, amely 241 vagy 242 karakterből álló spirális szöveget alkot. Az ismétlődő jelek embereket, állatokat, növényeket és eszközöket ábrázolnak, és gyakran a mindennapi életre utalnak. Az egyes dobozokba rendezett szimbólumok valószínűleg szavakat közvetítenek. A szöveg a krétai hieroglifákhoz hasonlít, de eltér attól és a Lineáris A írásrendszertől is.
A nyelvészek szerint az írás egy szótagos rendszert képezhetett, de a megfejtéséhez több információra lenne szükség. Az, hogy a minósziak milyen nyelvet beszéltek, még mindig rejtély.
Ez a cikk is érdekelhet: Eszperantó – egy nyelv, ami egyesítheti a világ nemzeteit és elsimíthatja az ellentéteket?
