Az új német kormánykoalíció, amely valószínűleg a kereszténydemokraták (CDU) és a szociáldemokraták (SPD) szövetsége lesz, be akarja tiltani a hazugságokat. Legalábbis ez derül ki egy munkaanyagból, amelyet a két párt kulturáért és médiáért felelős csoportja rakott össze. Ebben a kontextusban a hazugság persze nem minden hazugságra irányul, hanem leginkább az álhírek terjesztésére. A Bild jutott hozzá a munkaanyaghoz, amelyben kiemelik azt, hogy az álhírek ellen komoly harcot kell folytatni, akár korlátozások árán is.
Mert a CDU és az SPD is úgy látja, hogy a dezinformáció a demokrácia létét veszélyeyztetni. Ezzel kapcsolatban persze felmerül az elsőszámú kérdés, hogy mi az álhír és kinek van hatásköre ezt megállapítani. Mert konkrét országok megnevezése nélkül is lehet elég sok példát találni, ahol minden dezinformáció, ami nem az állami mantrával megegyező vélemény. Az új német kormánykoalíció szerint a dezinformáció elleni harc pedig annyira kritikus, hogy erre való tekintettel még a véleménynyilvánítás szabadsága sem számít.
Ki mondja meg, hogy mi a hazugság és mi az álhír? Nem mondhatok azt, amit akarok?
Jogilag sem biztos, hogy értelmezhető fogalom lesz majd a hazugság és annak üldözése. Mert hazudni lehet, ez mondhatni a legtöbb országban alkotmányos jog. Egyedül akkor tilos, ha például bűncselekményre való felbujtásra használják. Innentől kezdve pedig már látszik is, hogy leginkább szubjektív döntés eredménye lehet egy ilyen esetben a döntés. Ez a tweet például egy szélsőjobboldalinak titulált magazin elleni fellépésről szól:
A legtöbb bíróság (és nem csak Németországban) elég tágan értelmezi a véleménynyilvánítás kérdését. Nem könnyű eldönteni, hogy mi a tényállítás és mi a véleménynyilvánítás. Mert ha a kormány azt mondja, hogy „nagyon jól működik az egészségügy”, valaki pedig arról posztol, hogy nem így van, akkor ő már dezinformál? A német munkaanyag külön foglalkozik a gyűlöletkeltéssel és agitációval is. A gyűlölet és agitáció nem igazán jogi fogalmak Németországban. A gyűlöletről szóló gondolatok terjesztése a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartozik. Ha azt mondja valaki, hogy gyűlöli az összes politikust és másoknak erről beszél, akkor az nem bűncselekmény és nem is lehet az.
Szinte biztos, hogy ilyen formában ebből nem lehet törvény
Az augsburgi egyetem jogászprofesszora, Josef Franz Lindner szerint a hamis tények szándékos terjesztése nem büntetendő, nem törvénytelen. Nem is nagyon lehet ez ellen jogilag fellépni anélkül, hogy ne csorbítanák a szólásszabadságot. Mert amennyiben a dezinformáció, hamis tények terjesztése bűncselekmény lenne, akkor szinte mindenki büntetőjogi felelősségre vonás kockázatával nézne szembe, még maguk a politikusok. Többen rámutattak arra is, hogy Friedrich Merz, aki valószínűleg a következő német kancellár lesz, már a kampányában hazudott több alkalommal, például az adósságfék megszüntetéséről és fenntartásáról.
A legvalószínűbb egyébként az, hogy alkotmányos keretek híján egy ilyen esetleges törvénynek csak egy nagyon lebutított változata kerülhetne hatályba. Egy olyan, ami túlságosan sokat nem is érne el. Magyarországon egyébként már van valami hasonló. Még tavaly fogadta el az országgyűlés az online agresszió visszaszorítását célzó törvényjavaslatot, így az január 1-től hatályba is lépett. Az új törvény értelmében akár 1 év börtönbüntetést is kaphat az, aki mondjuk kommentekben mások halálára utal vagy büntetendő cselekedetre vonatkozó kívánságot fejez ki.
