Nemrégiben kínai tudósok sikeresen felrobbantottak egy kifejezetten erős, nem nukleáris hidrogénalapú bombát, amely tartós, intenzív tűzgömböt hozott létre. Erről még április 20-án számolt be a South China Morning Post a kísérletet ismertető kutatási dokumentumra hivatkozva. Az új technológia középpontjában a magnézium-hidrid (MgH2) áll, egy fehér vagy ezüstös színű kristályos por, amely képes hatalmas mennyiségű hidrogén tárolására. Az anyag és annak rendkívüli szilárdtest-tárolási potenciálja eredetileg békés céllal keltette fel a tudósok érdeklődését. Ez nem más volt, mint a hidrogén szállítása a hálózaton kívüli helyekre, ahol üzemanyagcellák segítségével tiszta energiát és hőt állítanak elő.
A magnézium-hidrid tárolókapacitása messze felülmúlja a nyomástartó tartályokét. Az anyag az űrhajók meghajtásával foglalkozó tudósok számára is érdekes. A tudósok viszont felismerték, hogy az így tárolt hidrogén rendkívüli robbanási potenciált kínál, és nekiláttak robbanószerkezetek építésének, hogy felmérjék az erejét. A kínai kísérlet egy mindössze 2 kilogrammos tesztbombával kezdődött.
Az így keletkezett tűzgolyó lenyűgözte a kutatókat, mivel 1832 Fahrenheit-fokot (1000 Celsius-fok) meghaladó hőt termelt. Ami még fontosabb, hogy a tűzgolyó több mint két másodpercig tartott, ami 15-ször hosszabb, mint egy hasonló méretű TNT-robbanás által kiváltott tűzgomb. A robbanás ráadásul nem tartalmazott nukleáris anyagokat.
A kínaiak fegyverkezési fejlesztései tovább folytatódnak
A tesztbombát a 705 Kutatóintézet, a Kínai Állami Hajóépítő Vállalat (CSSC) leányvállalata gyártotta. A 705 Kutatóintézet számos tudományos tevékenysége mellett vezető szerepet tölt be Kína víz alatti fegyverrendszerek fejlesztésében. A bombakísérletet azonban szárazföldön végezték, és az SCMP összefoglalója nem foglalkozott a tengeri kinetikai hadviseléssel kapcsolatos következményekkel. A magnézium-hidridet azonban még vizsgálják a tengeralattjárók üzemanyagcelláiban való lehetséges felhasználás céljából. Ahogy a kísérletet végző kutatócsoport írta a kínai nyelvű Journal of Projectiles, Rockets, Missiles and Guidance című szakfolyóiratban, a hidrogénalapú robbantásokhoz minimális gyújtási energia szükséges, miközben széles robbanási tartományuk van. Emellett olyan lángokat indítanak el, amelyek gyorsan száguldanak kifelé és gyorsan terjednek.
Ez a kombináció lehetővé teszi a robbanás intenzitásának pontos szabályozását, így könnyen elérhető a célpontok irányított megsemmisítése hatalmas területeken. Az új kínai magnézium-hidrid-bomba tűzgömbje a kutatók szerint 15-ször tovább tartott, mint egy hasonló TNT-robbanás gömbje. A magnézium-hidrid előállítása nem könnyű feladat, mivel a hidrogén és a magnézium összekapcsolásához nagy nyomásra és magas hőmérsékletre van szükség. Ha a levegőnek sikerül beszivárognia a gyártási kamrába, a létesítmény és a dolgozók egy szempillantás alatt elhamvadhatnak. Az igényeket figyelembe véve egy laboratóriumnak akár egy teljes napig is eltarthat, hogy csak néhány grammot előállítson. Most azonban Kína a magnézium-hidrid gyártását a laboratóriumok mikroméretéből ipari méretűre helyezi át egy gyárba az ország északnyugati részén található Shaanxi tartományban.
Az évi 150 tonnás termelésre törekvő üzem a Dalian Institute of Chemical Physics (Dalian Kémiai Fizikai Intézet) munkája. Ha pedig a kínaiak ilyen ütemben fejlesztenek új fegyvereket, drónokat, bombákat, nem kell hozzá túl sok, hogy az amerikai fegyveripar is komoly bővítésbe kezdjen.
