Egy Észak-Koreából kicsempészett okostelefon leleplezte a Kim Dzsongun rezsim által alkalmazott digitális megfigyelés és cenzúra elképesztő mértékét. A készülék automatikusan cenzúrázza a felhasználó által beírt szavakat, ötpercenként képernyőképeket készít, és ezeket a felhasználó számára elérhetetlen mappákban tárolja, amelyekhez csak az állami hatóságok férhetnek hozzá.
Automatikus nyelvi cenzúra és megfigyelés
Az Észak-Koreában használt okostelefonok beépített szoftverei automatikusan módosítják a felhasználók által beírt szavakat, amelyek nem felelnek meg az állami ideológiának. Például, ha valaki beírja a „Dél-Korea” kifejezést, a telefon automatikusan „bábállam”-ra cseréli azt, amely a rezsim hivatalos megnevezése Dél-Koreára. Hasonlóan, a dél-koreai szlengben gyakran használt „oppa” szót – amely idősebb fiútestvért vagy barátot jelent – a rendszer „elvtárs”-ra módosítja, és figyelmeztetést jelenít meg: „Ez a szó csak testvérekre használható.”
Ezen túlmenően, a telefonok öt percenként automatikusan képernyőképeket készítenek, amelyeket a felhasználó nem láthat vagy törölhet, de az állami hatóságok hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a rezsim számára, hogy valós időben kövesse nyomon a polgárok digitális tevékenységét, és azonnal beavatkozzon, ha szükségesnek ítéli.
A fiatalok nyelvhasználatának ellenőrzése
Az észak-koreai hatóságok külön figyelmet fordítanak a fiatalok nyelvhasználatára és viselkedésére. 2023-ban a rezsim hivatalosan is bűncselekménnyé nyilvánította a dél-koreai kifejezések vagy akcentusok használatát. Az úgynevezett „ifjúsági razziacsapatok” járőröznek az utcákon, hogy azonosítsák és megbüntessék azokat, akik megszegik ezeket a szabályokat.
Egy észak-koreai disszidens elmondta, hogy gyakran megállították az utcán, mert a hajviselete vagy az öltözködése túlzottan hasonlított a dél-koreai divatra. A hatóságok elkobozták a telefonját, és átvizsgálták az üzeneteit, hogy dél-koreai kifejezések után kutassanak.
Az információs háború és a digitális vasfüggöny
Észak-Korea szigorúan ellenőrzi az információáramlást az országban. A polgárok nem férhetnek hozzá az internethez, helyette egy zárt intranetet, a Kvangmjongot használják, amely csak államilag jóváhagyott tartalmakat tartalmaz. Az okostelefonok és más digitális eszközök csak előre telepített, államilag engedélyezett alkalmazásokat futtathatnak, és minden tevékenységet szigorúan nyomon követnek.
A rezsim célja, hogy teljes mértékben elszigetelje a polgárokat a külvilágtól, és megakadályozza, hogy bármilyen külső információ bejusson az országba. Ennek ellenére, a határokon keresztül csempészett USB-meghajtók és más eszközök révén néhány polgár hozzáférhet a külvilág híreihez és kultúrájához, ami komoly kockázatot jelent számukra.
Digitális megfigyelés: egy észak-koreai rémálom, amely bárhol valósággá válhat
Észak-Korea okostelefonjainak működése drámai példája annak, hogyan válhat a modern technológia az elnyomás eszközévé. Martyn Williams, a washingtoni Stimson Center szakértője szerint az okoseszközök immár szerves részei annak, hogyan próbálja a rezsim az állampolgárok gondolkodását formálni.
Us if Kamala had won
— Washingtons ghost (@washghost1) May 31, 2025
Bár a helyzet Észak-Koreában szélsőséges, a világ más részein is nő az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a kormányok miként használják fel a digitális eszközöket saját polgáraik ellenőrzésére. Az arcfelismerő rendszerek, a tömeges adatgyűjtés vagy a közösségi média megfigyelése már sok országban valóság, és egyre kevesebben bíznak abban, hogy a technológia kizárólag jó szándékú célokat szolgál. Észak-Korea példája tehát nem csupán egy távoli diktatúra elszigetelt problémája, hanem egy figyelmeztető tükör arra, hogy a digitális szabadság védelme immár globális kérdés.
Ez is érdekelhet: A Krakennél járt egy észak-koreai hacker állásinterjún [VIDEÓ]
Hungarian