Az inflációkövető adózás olyan rendszert teremt, melyben az adók automatikusan igazodnak az infláció mértékéhez. A kivetett adóterhek így az árak változásával párhuzamosan változnak. Az inflációkövető adózási rendszer elősegíti az adórendszer stabilitását és az adózók helyzetének kiszámíthatóságát, különösen a magas infláció esetén.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden nyújtotta be a parlamentnek legújabb javaslatát. A törvényjavaslat szerint 2025-től az infláció mértékével nő az alkoholos italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok tételes jövedéki adója, valamint emelkedik a gépjárműadó és a regisztrációs adó is.
Emelkedik a jövedéki termékek adója
A Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, által benyújtott törvényjavaslat szerint 2025-től több adó és illeték mértéke automatikusan növekedni (vagy csökkenni) fog. A Bank360 szerint az alkoholos italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok tételes jövedéki adója mellett az autósokra kirótt adók is növekedni fognak.
A gépjárműveket, illetve autósokat érintő adók és illetékek először kerülnek emelésre az infláció által. Januártól ugyanis a regisztrációs adó és a gépjárműadó mellett az átírási illeték is emelkedni fog. 2026-tól csatlakozik ehhez a listához a cégautóadó is.
2025-től az érintett adók mértéke tehát az előző év azonos időszakában mért adó mértékét korrigálják a fogyasztóiár-indexszel, vagyis az inflációval. 2024 júliusában 4,1% volt a KSH által közölt infláció, vagyis ennyivel emelkednek az inflációkövető adók első körben. A konkrét adómértékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) október 31-ig közzéteszi.
Az inflációkövető adózás alkalmazása
Az inflációkövető adózás lényege, hogy az adókulcsok, illetve az adómentes jövedelmi sávok és egyéb adósávok automatikusan módosulnak az infláció ütemével összhangban. Ez előfordulhat a személyi jövedelemadó, a társasági adó és a fogyasztási adók esetében is.
Számos országokban alkalmaznak ilyen formájú inflációkövető mechanizmusokat, különösen olyan gazdaságokban, ahol az infláció magas, vagy nagyobb ingadozást mutat. Latin-Amerikában az inflációkövető rendszer gyakori, mivel az infláció történelmileg magas, és így az adósávok módosítása szükséges a vásárlóerő megőrzése érdekében.
Az Egyesült Államokban is vannak inflációval indexált adómentes sávok a személyi jövedelemadó-rendszerben, például az adómentes alap sáv és a kedvezmények infláció alapján történő kiigazítása esetében. Izrael és Törökország szintén alkalmaz ilyen adókat, melyek főleg a jövedelemadók esetében állnak fenn.
Kritika
Az inflációkövető adózás megítélése vegyes, mivel előnyei mellett jelentős kritikákat vált ki a társadalmon belül. Az előnyök közé tartozik az inflációs hatások mérséklése és az automatikus kiigazítás. Az adók inflációhoz való igazítása biztosítja, hogy az adózók tényleges adóterhei ne növekedjenek automatikusan az áremelkedés miatt. Ez segít megőrizni a vásárlóerőt.
Ennek ellenére a fogyasztási adók esetében az infláció követése jelentős tehernövekedést eredményezhet, mivel például az üzemanyag vagy az alapvető élelmiszerek jövedéki adója is emelkedhet. Ez főként az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára nehezíti meg az alapvető szükségletek fedezését.
Egyes elemzők szerint a rendszer önmagában tovább gerjeszti az inflációs spirált, ami további áremelkedéshez vezethet. Az adórendszer átláthatósága ugyanakkor csökken, amikor az automatikus változások életbe lépnek. A követhetetlen adóterhek a megfelelő kommunikációs intézkedések hiányában pedig bizalmatlansághoz vezethetnek.
