Finnország korábbi elnöke, Sauli Niinistö szerint minden európai uniós háztartásnak készen kellene állnia arra, hogy legalább 72 óráig önellátó legyen egy esetleges válsághelyzetben. A szerdán (október 30-án) bemutatott EU biztonsági tervben, melyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kért Niinistőtől, a korábbi finn államfő azt javasolja, hogy az EU polgárai aktívan készüljenek fel a háborús, természeti katasztrófák és világjárványok okozta krízishelyzetekre.
Niinistö terve Finnország nemzeti védelmi stratégiájára épít, de nem csupán katonai védekezésről van szó. Az elképzelés szerint a biztonságot szélesebb megközelítésben kell kezelni, amelybe az állampolgárok bevonása mellett a kormányzati szereplők és a közszolgáltatások is beletartoznak. A terv javasolja, hogy az EU költségvetésének 20%-át különítsék el felkészültségi célokra, fokozzák a hírszerzési információmegosztást, biztosítsanak hozzáférést a titkosított adatokhoz a bűnüldöző szervek számára, és új intézkedésekkel lépjenek fel a hibrid hadviselés, például a kibertámadások ellen.
„Finnországban a lakosság részvétele a biztonság egyik alappillére” – hangsúlyozta Niinistö egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Felkészültség a háztartások szintjén
A jelentés hangsúlyozza a tájékoztató kampányok fontosságát, hogy az uniós háztartások minimum 72 órás önellátásra legyenek képesek különböző vészhelyzetekben. Ehhez a tagállamoknak iránymutatásokat kellene biztosítaniuk az alapvető készletek beszerzéséhez, az evakuálási eljárásokhoz, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések kezeléséhez. A terv szerint a polgároknak tudniuk kell, hogyan érhetik el az orvosi és oktatási szolgáltatásokat válsághelyzetek idején, és külön intézkedésekre van szükség az idősek, a krónikus betegek, fogyatékkal élők és várandós nők számára.
Hírszerzési együttműködés az EU szintjén
A jelentés javasolja egy „teljes körű uniós hírszerzési együttműködési szolgálat” létrehozását, amely azonban nem a nemzeti kémügynökségek helyettesítésére szolgálna. Niinistö hangsúlyozza, hogy a szolgálat célja az EU-s szintű adatmegosztás erősítése lenne, nem pedig a tagállamok nemzeti hírszerzési feladatainak átvétele. Ursula von der Leyen szerint a javaslat az EU jelenlegi Hírszerzési és Helyzetközpontjára építkezne, nem egy új ügynökség létrehozását jelentené.
A titkosított adatok hozzáférésének kérdése szintén nagy hangsúlyt kap a jelentésben, mivel az EU-n belül a bűnüldöző szervek gyakran akadályba ütköznek, amikor titkosított kommunikációs csatornákhoz próbálnak hozzáférni. A technológiai cégek és az adatvédelmi aktivisták ugyanakkor ellenzik, hogy a titkosított adatok hozzáférhetőek legyenek, mondván, hogy ez minden felhasználó biztonságát gyengítené.
Elrettentés hibrid fenyegetések esetén
Niinistö terve tartalmazza a „megtagadással” és „megtorlással” való elrettentés stratégiáit is. Az előbbi célja, hogy megnehezítse az ellenséges hírszerző szolgálatok működését az EU-ban, amelyhez a tagállamoknak meg kellene osztaniuk egymással a sebezhetőségeikre vonatkozó információkat. A második megközelítés a támadók „sebezhetőségeinek feltérképezése” és az EU ellenintézkedéseinek bevetése lenne. Az elkövetők azonosítása és a nyilvános felelősségre vonás szintén részét képezi a megtorlási stratégiának.
Egy uniós diplomata azonban arra figyelmeztetett, hogy a támadók nyilvános megnevezése politikai feszültségeket idézhet elő, ami akár megtorló intézkedésekhez is vezethet.
Háborús gazdaság és költségvetési célkitűzések
A Niinistö-jelentés további ajánlásokat fogalmaz meg az EU költségvetési és iparpolitikai céljaira. Javasolja, hogy az EU költségvetésének 20%-át fordítsák felkészültségi célokra, hasonlóan a már meglévő, klímacélokra fordított 30%-hoz. Von der Leyen azonban hangsúlyozta, hogy ez nem egyetlen célkitűzésre koncentrálná a pénzt, hanem a felkészültség szélesebb körű előmozdítására.
Niinistö szerint Európa védelmi iparának megerősítése szintén fontos szerepet játszik a hosszú távú biztonság fenntartásában. Az Európai Bizottság márciusban egy 1,5 milliárd eurós védelmi ipari tervet javasolt, amelyet több EU-tagállam is támogatott. A jelentés továbbá az EU és a NATO közötti együttműködés elmélyítését is javasolja, valamint egy közös európai légvédelmi rendszer létrehozását, amelyet már több uniós tagállam szorgalmaz.
Ez a cikk is érdekelhet:
Hungarian 