Az elmúlt év során az Európai Unió hatóságai számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy visszafogják a Kínában gyártott elektromos járművek (EV-k) európai térnyerését. Az európai döntéshozók ugyanis attól tartanak, hogy a kínai gyártók alacsonyabb költségű modelljei torzítják a helyi piacot, és veszélybe sodorják az európai autógyártók versenyképességét.
Ennek részeként az EU akár 45,3%-os vámot is bevezetett a kínai elektromos járművekre. Ez az intézkedés nagy vihart kavart a tagállamok között. A lépést Peking sem hagyta válasz nélkül.
A kínai kormány most arra kérte autógyártóit, hogy függesszék fel a beruházásokat azokban az európai országokban, amelyek a magasabb vámokról szóló szavazás során támogatták a javaslatot. Október 10-én a kínai Kereskedelmi Minisztérium tanácskozást hívott össze. Ezen az olyan nagy kínai autógyártók is részt vettek, mint a BYD, az SAIC és a Geely.
A találkozón arra szólították fel őket, hogy az EU-s büntetővámokat támogató országokban tartózkodjanak a nagyobb beruházásoktól. Ezzel egyidejűleg azt javasolták a résztvevőknek, hogy inkább az olyan európai országokban folytassanak befektetéseket, amelyek ellenezték a vámemelési tervet. Azokban az országokban pedig, amelyek tartózkodtak, különösen óvatosan járjanak el a befektetéseik során.
Az Európai Unió tagállamai közül öt ország ellenezte a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat: Németország, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia. Valószínű, hogy a kínai autógyártók továbbra is folytatják vagy akár bővítik beruházásaikat ezekben a tagállamokban. Különösen Németország, Szlovákia és Magyarország lehet vonzó célpont, mivel mindhárom jelentős autóipari hagyományokkal és infrastruktúrával rendelkezik, ami kedvező környezetet teremt a kínai befektetések számára.
Nagy bajban a német autóipar?
A feszültség odáig vezetett, hogy nem sokkal később az SVOLT nevű kínai akkumulátorgyártó bejelentette, 2025 januárjáig teljesen felszámolja európai tevékenységét. Az SVOLT – amely a Great Wall Motor cég fő beszállítója, és annak akkumulátor-gyártó üzletágaként kezdte meg tevékenységét – közölte, hogy bezárja németországi leányvállalatait. A politikusok számára még fájóbb az a tény, hogy az ott dolgozó munkatársaitól is megválik.
Az SVOLT döntése mögött az európai elektromosjármű-piacon tapasztalható keresletcsökkenés és a pénzügyi nehézségek állnak, ami miatt a cég nem látott lehetőséget arra, hogy tovább folytassa európai tevékenységét.
A német autóipar a kínai gyárbezárás nélkül is komoly kihívásokkal néz szembe. A Volkswagen például fontolóra vette egyes németországi gyárainak bezárását, ami a vállalat 87 éves történelmében példa nélküli lépés lenne. A Német Autóipari Szövetség (VDA) előrejelzése szerint az ágazat átalakulása 2035-ig akár 186 ezer munkahely megszűnéséhez is vezethet.
Emellett az elektromos autók iránti kereslet csökkenése is aggasztó méreteket öltött. Az év első kilenc hónapjában az elektromos járművek eladásai átlagon felüli mértékben estek vissza.
Peking nem akar EU-s büntetővámokat
Elemzők úgy vélik, hogy a kínai kormány lépése stratégiai célokat szolgál. A háttérben az állhat, hogy Peking nyomást próbál gyakorolni az EU-ra. Kína a vámok helyett alternatív megoldásokról szeretne tárgyalni.
Az Európai Unió válaszul tisztviselőket küldött Pekingbe, hogy megvizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek enyhíthetnék a vámok okozta feszültségeket. Az egyik javasolt megoldás az úgynevezett „price undertakings” típusú megállapodás, amelyben az exportált kínai elektromos járművek árait és mennyiségeit szabályoznák. Ez az alternatíva kiváltaná az EU-s büntetővámokat, és mindkét fél számára egy kevésbé konfrontatív megoldást jelentene.
A tárgyalások azonban nem bizonyulnak könnyűnek, mivel az eddigi javaslatok egy része nem felel meg teljes mértékben az EU szabványainak, különösen a WTO-kompatibilitás és az ellenőrizhetőség tekintetében. Nyolc tárgyalási fordulót követően a megállapodás útjában még mindig jelentős akadályok állnak.
Az egyik ilyen kihívás, hogy Kína egyetlen, minden gyártót érintő átfogó megállapodást szeretne kötni, amelyet egy nemzeti kereskedelmi szervezet, például az SAIC Motor és a BMW Brilliance felügyelne.
Ez a megközelítés azonban nem nyerte el teljes mértékben az EU támogatását. Az unió több egyéni megállapodást részesítene előnyben, így biztosítva az ellenőrizhetőséget és a kereskedelmi szabályok betartását.
A döntéshozók amiatt aggódnak, hogy egyetlen egyezmény nem lenne elég rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen az EU magas követelményeinek és szabályainak. A tárgyalások egyik célja az, hogy az újonnan bevezetésre kerülő elektromos modellek árát és mennyiségét egyszerűbben szabályozzák. Az egyik fő cél a keresztkompenzáció megakadályozása, vagyis amikor az EV-árképzési ajánlatokat a hibridek vagy más termékek értékesítésével próbálják kiegyensúlyozni.
A kínai elektromosautó-gyártók azonban a magas vámok ellenére nem érzik azok közvetlen gazdasági hatását. Az év végén végrehajtott sikeres szállítások, illetve a növekvő eladások elég erősek ahhoz, hogy ne kényszerüljenek árengedményekre.
