Egy dán múzeum egy kivételes kiállítást és művet készített elő. Megalkotta, hogy szerintük hogyan nézett ki az első ember… és eléggé hasonlít a mai emberre.
Mielőtt belemennénk a Moesgaard Múzeum alkotásába, beszéljünk egy kicsit az emberi történelemről és azon túlról. Bizonyára sokan hallottatok már „Lucy”-ról, az emberiség anyjáról. A becslések szerint körülbelül 3,2 millió évvel ezelőtt élt. Maradványaira Donald Johanson professzor és tanítványa, Tom Gray akadtak rá véletlenül, miközben az észak-etiópiai Hadarban egy szakadéklabirintusban kutattak. Az antropológus 1974-es lelete az emberiség történetének legjelentősebb felfedezésének egyike. Lucy nagyon hasonlított a mai csimpánzra. Kis agya és hosszú karjai voltak többek között, de ami feltűnő volt, hogy két lábon járt.
Aztán 10 évvel később, 1984-ben egy másik hihetetlen felfedezés került elő, a „Turkana Boy”. A példány feltehetően nagyjából 1,5 millió évvel ezelőtt élhetett, és a Homo egaster családba, egy archaikus emberfajba tartozik. A feltételezések szerint körülbelül nyolcéves lehetett, és Kamoya Kimeu paleontológus fedezte fel a kenyai Turkana-tó közelében, a Nariokotome folyó partján. A turkánai fiúnak csaknem teljes csontváza épségben megmaradt.
A Moesgaard Múzeum honlapján a kiállításról a leírás így szólt: „Az őstörténeti kiállításokhoz vezető úton az evolúció lépcsőjén ereszkedünk le. Itt találkozhatsz az őskori családoddal: Hét rekonstruált emberi faj nézi majd, ahogy lefelé sétálsz a lépcsőn.”
A Moesgaard Múzeum az Aarhusi Egyetem Biokultúrtörténeti Központjával és a világhírű holland Kennis testvérekkel együttműködve egyedülálló gyűjteményt hozott létre hét rekonstruált hominából, azaz emberi fajból.
„A 3,2 millió éves Lucytól, akit Etiópiában találtak, a Koelbjerg-emberig, aki a kőkorszakban élt, és a legrégebbi csontváz, amelyet Dániában találtak.”
Ez a lenyűgöző rekonstrukció bepillantást enged a korai modern ember megjelenésébe. Az alkalmazkodás és a környezet által formált egyedi vonásaikkal tükrözik őseink sokszínűségét. Érdekes belegondolni, hogy mennyi közös lehetett bennük a kultúra és a társadalmi struktúrák terén is.
