Gravitációs hullámok nyomában – A NASA legújabb felfedezése

2024.11.15.
Olvasási idő: 4 perc

Amikor a Helene hurrikán szeptember 26-án elérte Florida partjait, a NASA Atmoszferikus Hullámok Műszere (AWE) gravitációs hullámok megjelenését észlelte 55 mérföldes magasságban a Föld felett. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) elhelyezett műszer a mezoszférában érzékelte ezeket a hullámokat, amelyeket a Helene által keltett extrém erők indítottak útjukra a Föld felszínéről.

A NASA közleményében kiemelte, hogy az ilyen típusú magaslégköri információk gyűjtése az AWE segítségével segít jobban megérteni, hogyan befolyásolhatják a földi időjárási jelenségek az űridőjárást – ami kritikus a műholdak, kommunikációs jelek és egyéb technológiák zavartalan működése szempontjából.

A bejelentéshez egy videót is csatoltak, amelyen látható a gravitációs hullámok mozgása, amint a Helene hurrikán útját követve haladnak a Föld felszíne felett. A látványosabb megjelenítés érdekében a hullámokat mesterségesen piros, sárga és kék színnel ábrázolták, méretük, intenzitásuk és szóródásuk alapján.

„Ahogy a tóba hullott vízcsepp körül keletkező hullámgyűrűk, a Helene által keltett körkörös hullámok is nyugat felé terjednek Florida északnyugati partjaitól” – magyarázta Ludger Scherliess, az AWE vezető kutatója a Utah Állami Egyetemen.

A NASA úgy írja le a gravitációs hullámokat, mint „fodrozódásokat a levegőben, amelyeket olyan légköri zavarok hoznak létre, mint a heves viharok, tornádók, cunamik, hegyláncok feletti szélkitörések és hurrikánok”.

Az AWE-t 2023 novemberében telepítették az ISS külső részére, és célja, hogy „a Föld légkörében megjelenő színes fénysávok, az ún. airglow tanulmányozásával” választ adjon a magas légkör dinamikájával kapcsolatos kérdésekre. Az airglow egy halvány fény, amelyet az ilyen nagy magasságokban található gázok bocsátanak ki.

gravitációs hullámok
A Nemzetközi Űrállomásról készült felvételen a Föld légkörében lebegő légfényes foltok láthatók. A NASA új légköri hullámok megfigyelési kísérlete az űrállomásról tanulmányozza a légfényt, hogy segítse a tudósokat az űridőjárás felső légköri változásainak megértésében és az előrejelzések javításában. Fotó: NASA, Utah Állami Egyetem

„Ez az első alkalom, hogy az AGW-ket, különösen a kis léptékűeket, globálisan mérik a mezopauza régiójában, az űr kapujában” – mondta Michael Taylor, a Utah Állami Egyetem fizikaprofesszora és a misszió vezető kutatója a műszer telepítésekor. „Ami különösen fontos, hogy most először számszerűsíthetjük az AGW-k űridőjárásra gyakorolt hatását.”

Míg a legtöbb időjárási jelenség a légkör alsó rétegében, a troposzférában zajlik, az AWE által megfigyelt gravitációs hullámok a mezoszférában, a harmadik rétegben fordulnak elő, amely a sztratoszféra felett, 31 és 55 mérföld közötti magasságban található. Ebben a régióban a levegő már túl ritka a hagyományos repülőgépek számára, így az ilyen magasságú jelenségeket leginkább az űrből lehet megfigyelni.

Az AWE az Advanced Mesospheric Temperature Mapper (AMTM) segítségével méri a gravitációs hullámokat. A NASA szerint ez a műszer „négy azonos távcsőből áll, amelyek együttesen egy széles látómezejű képalkotó radiométert alkotnak, és a fény erősségét mérik bizonyos hullámhossztartományokban”.

A Helene által keltett gravitációs hullámok az infravörös tartományban jelentkeztek, ezért az emberi szem számára láthatatlanok, bár hatásuk időnként megfigyelhető a magas légköri felhőkön.

gravitációs hullámok
A képen láthatók a légköri gravitációs hullámok (AGW-k) által létrehozott felhőmintázatok. Az olyan időjárási események, mint a szél és a viharok, magasabb régiókba nyomják a légtömeget, ahol a víz felhőket képez a hullámok csúcsainál. Kép forrása: NASA, Alexa Halford

A NASA szerint ezek az infravörös jelek a hideg mezoszférában a legfényesebbek, ahol a hőmérséklet elérheti a -150 Fahrenheit fokot is. Ez a műszer apróbb hullámokat is képes érzékelni, amelyek korábban a hasonló hullámok megfigyelésére alkalmas műholdakkal nehezebben voltak észlelhetők.

„Az AWE képes lesz a hullámokat finomabb vízszintes skálákon mérni, mint amit a műholdak általában látni tudnak ilyen magasságokban, ez pedig egyedivé teszi a missziót” – mondta Ruth Lieberman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának AWE misszió kutatója.

A NASA szerint ez a kutatás segíteni fogja a Föld légkörében keletkező gravitációs hullámok jövőbeli hatásainak megértését, különös tekintettel a műholdakra és más űrtechnológiákra. A most közölt képek az AWE csapatának első eredményei közé tartoznak, és „megerősítik, hogy a műszer érzékenysége lehetővé teszi a hurrikánok Föld felső légkörére gyakorolt hatásának feltárását”.

Ez a cikk is érdekelhet: Először tesztelték a NASA szuperszonikus repülőgépének hajtóművét

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél