Az idei tél hidegebb kezdetet hozott, mint az elmúlt évek, és ez már most érezteti hatását Európa földgáztartalékain. A szokásosnál alacsonyabb szélsebességek és a fokozott fűtési igény miatt a gázkészletek a megszokottnál négyszer gyorsabban apadnak. Vajon mire számíthat Európa a fűtési szezon végéig, és hogyan befolyásolhatja mindez az energiaárakat?
Történelmi gyorsasággal apadó készletek
Európa és az Egyesült Királyság földgáztartalékai 83 terawattórával csökkentek október 1. és november 26. között – ez a leggyorsabb ütem 2016 óta. Az európai földgáz-infrastruktúrát üzemeltető Gas Infrastructure Europe (GIE) szerint ez a csökkenés négyszerese az elmúlt tíz év átlagának.
November végére a gázkészletek átlagosan 87%-os kapacitáson álltak, szemben a tavalyi 97%-kal és a 2022-es 94%-kal. Bár a tartalékok még mindig 6%-kal meghaladják az elmúlt tíz év átlagát, a különbség gyorsan csökken, hiszen a fűtési szezon elején ez az eltérés még 13% volt.
Miért fogy ilyen gyorsan a gáz?
Az idei tél Északnyugat-Európában szokatlanul hidegen indult az előző két enyhe télhez képest. Frankfurtban november végéig 377 fűtési foknapot számoltak, ami azt jelzi, hogy az épületek fűtéséhez jelentősen több energia kellett, mint 2023-ban (303 foknap) vagy 2022-ben (345 foknap). Londonban is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol 327 fűtési foknapot jegyeztek, az elmúlt öt év leghidegebb szezonkezdetét eredményezve.
Kapcsolódó tartalom: Az AI forradalma fellendíti a földgáz keresletet
A hideg mellett az alacsony szélsebességek is komoly problémát okoztak. Az Északi-tengeren a szélenergia-termelés visszaesett, ami a földgázalapú erőművek nagyobb kihasználtságát tette szükségessé. Ez jelentős nyomást helyezett a gázkészletekre, miközben az importált LNG (cseppfolyósított földgáz) ára is emelkedett.
Mit jelent mindez a fűtési szezon végére?
A jelenlegi adatok alapján az EU és az Egyesült Királyság készletei várhatóan 468 TWh-ra csökkennek a fűtési szezon végére, ami 30%-kal alacsonyabb, mint az előző két év rekordmagas zárókészletei. Ha a tél a vártnál hidegebb marad, vagy újabb ellátási zavarok lépnek fel, a tartalékok akár még alacsonyabb szintre is süllyedhetnek. Ez a helyzet már most megemelte az energiaárakat. A holland TTF gáztőzsdén novemberben az árak 44 euróra emelkedtek megawattóránként, szemben a szeptemberi 36 euróval.
A jelenlegi helyzet nemcsak a téli hónapokat érinti, hanem a jövő évi feltöltési időszakot is. A vártnál nagyobb mértékű készletcsökkenés miatt Európának sokkal több földgázt kell vásárolnia a 2025-ös nyári hónapokban, hogy felkészülhessen a következő télre.
Ez az előrejelzések szerint jelentős költségekkel járhat, mivel Európának versenyeznie kell az ázsiai piacokkal a cseppfolyósított földgázért. A gázpiacon szokatlan helyzet alakult ki: a 2025 nyarára vonatkozó árak magasabbak, mint a következő télre vártak. Ez azt jelzi, hogy a kereskedők szerint a tartalékok feltöltése különösen nehéz és drága lesz, mivel Európának a csökkenő készletek pótlásához versenyeznie kell az ázsiai piacokkal.
Összegzés
Bár Európa gázkészletei jelenleg még elegendőek, a gyors fogyás és az emelkedő árak aggodalomra adnak okot. A következő nyár kritikus időszak lesz, hiszen jelentős mennyiségű gázt kell majd betárolni, hogy a következő télre megfelelő tartalékok álljanak rendelkezésre. Az idei hidegebb tél és a csökkent szélenergia-termelés rámutatott arra, hogy Európa energiaellátása továbbra is erősen függ az időjárási viszonyoktól és a piaci folyamatoktól.
