A hétvégén Oroszország online világának nagy részét szándékosan elvágták a globális internettől, ami jól mutatja a kormány egyre keményebb megközelítését az információáramlás ellenőrzésében és a digitális szabadságjogok korlátozásában. Több érintett régióból, köztük Csecsenföldről, Dagesztánból és Ingusföldről származó beszámolók szerint a hatóságok szándékosan szakították meg a kapcsolatokat, hogy felmérjék az önálló „szuverén internetrendszer” ellenálló képességét és felkészültségét. Ez a manőver sok lakost komoly digitális áramszünettel szembesített. Ez pedig csak kihangsúlyozta az ország kommunikációs rendszere feletti állami hatalom megszilárdítására irányuló folyamatos erőfeszítéseket.
Oroszország több szempontból is fontosnak tartja az internet teljes kontrollját
Az oroszországi Dagesztánban november 30. és 2024. december 7. között a hálózati összeköttetést bemutató grafikon jelentős csökkenést mutat egy adott 24 órás periódusban. A NetBlocks internetfigyelő csoport megerősítette továbbá, hogy Dagesztánban mintegy 24 órán keresztül fennakadások voltak.
A leállás alatt számos alapvető fontosságú online eszközt blokkoltak. A felhasználók arról számoltak be, hogy nem tudtak hozzáférni a széles körben használt platformokhoz. Például a YouTube-hoz, a Google-hoz, a WhatsApphoz, a Telegramhoz, sőt, még az orosz technológiai óriás Yandex egyes funkcióihoz sem. És ezen tiltásokat VPN-ek használatával sem tudták kikerülni a felhasználók. A kereszttűzbe került helyi internetszolgáltatók képtelenek voltak helyreállítani a normális hozzáférést. Az egyik észak-kaukázusi szolgáltató elismerte, hogy tudott a panaszokról, de nem tudott semmit sem tenni a bevezetett korlátozások visszafordítása érdekében.
A Roszkomnadzor, az orosz internet- és médiaszabályozó hatóság tisztviselői azt állították, hogy a kísérletek végső célja annak biztosítása, hogy az orosz digitális infrastruktúra működőképes maradhasson minden esetben. Még akkor is, ha egy szándékos külső beavatkozás problémákat okozna, fenn lehessen tartani a kulcsfontosságú külföldi és belföldi szolgáltatások működését. A régóta fennálló feszültségekkel küzdő régiókban végzett teszteléssel a Roszkomnadzor úgy tűnik, hogy fegyverként is kívánja használni az internetkapcsolat kontrollálását. Felkészülve arra, hogy jövőbeni zavargások esetén egész régiókat vágjon el az olyan kritikus üzenetküldő platformoktól, mint a Telegram. Ez nem lenne példanélküli. Oroszország múltjában már korábban is előfordult, hogy tiltakozások és társadalmi lázongás idején blokkolták az üzenetküldő alkalmazások működését. Moszkva évek óta törekszik az önellátó internetre, amelyet gyakran Runetnek is neveznek. Ezt olyan rendszerként hirdetik, amely szigorúan megfelel az orosz szabályoknak és értékeknek, és ahol minden nem elfogadott tartalmat cenzúráznak. A cenzúra mondjuk a globális techóriások mindegyikére jellemző.
