Bankszámlák zárolása és kiutazási tilalom fenyegeti a nőket

2024.12.16.
Olvasási idő: 2 perc

2024. december 13-án az Iráni Parlament elfogadta a hidzsábviselési szabályok szigorításáról szóló törvényt, amely azonnal életbe lépett. A törvény pénzbírságokat, bankszámlák zárolását és kiutazási tilalmat is magában foglal, valamint szankcionálja azokat az üzleteket, amelyek nem tartják be az előírásokat.

2022-ben Hossein Jalali, az Iráni Iszlám Tanács Kulturális Bizottságának tagja merész javaslattal állt elő: a hidzsábviselési szabályokat megszegő nők bankszámláinak befagyasztása. Akkoriban ez a javaslat még csak terv volt, de az elmúlt évek társadalmi feszültségei és tiltakozásai végül a szabályok drasztikus szigorításához vezettek.

Előzmények: tiltakozások és a Mahsza Amini-ügy

Mahsza Amini halála 2022 szeptemberében a kötelező hidzsábviselés szigorú ellenőrzése elleni országos tiltakozáshullámot indított el. A 22 éves nőt az erkölcsrendészet tartóztatta le Teheránban, mert állítólag nem megfelelően viselte a hidzsábot. Letartóztatása után bekövetkezett halála országos felháborodást váltott ki. Szemtanúk szerint a rendőrség bántalmazta őt, amit az állami hatóságok tagadtak, szívelégtelenséget jelölve meg a halál okaként.

Az eset hatására tömegek vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a hidzsábviselési szabályok és az iszlám rezsim ellen. A „Nők, Élet, Szabadság” jelszavával zajló tiltakozások hamar általános rezsimellenes megmozdulásokká szélesedtek. A hatóságok kemény fellépéssel válaszoltak: több ezer tüntetőt tartóztattak le, és erőszakos eszközöket alkalmaztak a tömegek ellen.

Decemberben új szabályozás lépett érvénybe

Hossein Jalali akkori javaslata szerint nem szükséges letartóztatásokhoz folyamodni a hidzsábviselés megszegőivel szemben. Ehelyett a szabályszegők írásos figyelmeztetést kapnának, majd ismétlődés esetén bankszámlájuk befagyasztásával néznének szembe. Ez az elképzelés azonban akkoriban még csak vita tárgya volt, amelyet a Mahsza Amini-eset és az azt követő események érdemben befolyásoltak.

2024. december 13-án az Iráni Parlament elfogadta a hidzsábviselési szabályok szigorításáról szóló törvényt. Az új szabályozás azonnali hatállyal életbe lépett, amelynek részletei között szerepelnek a pénzbírságok, bankszámlák zárolása és kiutazási tilalom. Ezen felül azokat az üzleteket is szankcionálják, ahol nem tartják be az előírásokat.

Nemzetközi és belföldi reakciók

Az Európai Unió, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és számos nemzetközi szervezet kritizálta az új szabályokat, mondván, hogy azok tovább korlátozzák a nők szabadságjogait és emberi méltóságát. Belföldön a társadalom jelentős része tiltakozik, míg a konzervatív körök üdvözlik a szigorításokat.

Hossein Jalali 2022-es javaslata ma már nemcsak vita tárgya, hanem valósággá vált Iránban. A hidzsáb kötelező viselésével kapcsolatos szankciók tovább mélyítik a kormány és az állampolgárok közötti árkot, miközben az emberi jogi szervezetek világszerte aggodalmukat fejezik ki a nők helyzetének romlása miatt.

Érdekelhet még:

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian