Kína gazdasága egy sor jelentős kihívással néz szembe, többek között az ingatlanválsággal és a magas munkanélküliséggel a fiatalok körében. Az évtizedekig tartó gyors növekedés után az ország gazdasági növekedése most várhatóan kisebb lesz a következő években, mint más ázsiai országoké.
A Bruno Venditti által készített Visual Capitalist grafikon a HSBC által 2024 novemberében összeállított adatok alapján szemlélteti a kiválasztott ázsiai országok egy főre jutó GDP-jének 2023 és 2026 között várható növekedését.
Egyre jobban lemarad a kínai gazdaság
India és a délkelet-ázsiai országok az előrejelzések szerint a 2023-2026 közötti időszakban átlagosan 6,5%-os egy főre jutó GDP-növekedést érnek el. A legtöbb ilyen gazdaság várhatóan növekedni fog, amit a fiatal munkaerő, a növekvő középosztály, az erős külföldi és belföldi magánbefektetések és a virágzó technológiai ágazat támogat.
Kínában azonban az előrejelzések szerint az egy főre jutó GDP átlagosan csak 3,9%-kal fog növekedni. E gazdasági kihívások kezelése érdekében Kína legfelsőbb vezetői jelezték, hogy a fogyasztói keresletben mutatkozó hiányosságok pótlására erőteljesebb ösztönző intézkedéseket terveznek bevezetni. A magas rangú kínai kormányzati tisztviselők már arról nyilatkoztak, hogy a kormányzati kiadások növelését és további kamatcsökkentéseket terveznek.
Robin Xing, a Morgan Stanley vezető kínai közgazdásza szerint a kormányzó Kommunista Párt „hosszú, hosszú harc” előtt áll a gazdaság fellendítése érdekében. A Bloomberg műsorában nyilatkozva úgy vélte az elemző, hogy 2025 „a próbálkozás éve lesz”.
„Talán 2026-ra végre megtalálják a megfelelő politikai arányokat – a fogyasztásközpontú ösztönzés és a szociális biztonsági háló reformjának kombinációját.” – tette hozzá Xing.
A belső kereslet ösztönzése még mindig nem jelent alapvető fordulatot Hszi Csin-ping elnök nagyszabású stratégiájában, amelyben a csúcstechnológiára épülő gyártás a világ második számú gazdaságának lendületét adja. A kínai lakosság fogyasztásának fellendítése megvédheti azonban a nagyra becsült gyártási ágazatot, ha a Donald Trumppal folytatott kereskedelmi háború megnyirbálja Kína nemzetközi piacokhoz való hozzáférését.
