A schengeni egyezmény, amely a szabad mozgás alapját képezi, az utóbbi időben egyre nagyobb kritikák kereszttüzébe került. Az elmúlt években több ország is ideiglenesen lezárta határait az illegális bevándorlás megfékezése érdekében, és újabb utazási korlátozások, valamint követelmények léptek életbe, amelyek sokak szerint megkérdőjelezik az egyezmény alapelveit.
Az 1985-ben aláírt megállapodás célja a határellenőrzések fokozatos eltörlése volt a kezdeményező felek közös határain. A megállapodás, amelyet 1995-ben kezdtek részben végrehajtani, lehetővé tette az emberek és áruk szabad mozgását, csökkentve az ellenőrzési időket és egyszerűsítve a határátkelést. Az évek során a schengeni térséghez több ország is csatlakozott, legutóbb január 1-jén Románia és Bulgária, ezzel Románia szemszögéből nézve Magyarországgal és Bulgáriával is megszűnt a rendszeres határellenőrzés.
Az egyezmény szellemiségével ellentétesnek tűnnek azok az intézkedések, amelyeket több ország is bevezetett az illegális migráció visszaszorítása érdekében. Hollandia és Németország például ideiglenesen visszaállította a határellenőrzéseket, míg Olaszország például ujjlenyomatvételt követel a hosszú távú vízummal érkezőktől, Spanyolország pedig részletes adatmegadást ír elő a turisták számára, amely érinti a szállásadók működését is.
Másrészt májusban várható az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) bevezetése, amely minden vízummentesen utazó számára kötelezővé teszi az előzetes elektronikus engedély megszerzését. Az eljárás során az utazóknak háttérellenőrzésen kell átesniük, biometrikus adatokat kell benyújtaniuk, és válaszolniuk kell egészségügyi, valamint büntetett előéletre vonatkozó kérdésekre.
Mi lesz a schengeni egyezménnyel?
A szigorítások célja az illegális bevándorlás kezelése, de számos szakértő szerint ezek az intézkedések a schengeni rendszer alapjait veszélyeztethetik. Európában egyre több ország válik óvatosabbá, és a szomszédaival szemben is visszajöhet a határellenőrzés.
A kritikusok szerint a nyitott határok politikája komoly társadalmi, gazdasági és kulturális terheket ró az egyes nemzetekre. A szabad mozgás okozta demográfiai változások és a migráció költségei miatt sok ország kénytelen újragondolni a schengeni térséghez való viszonyát. Az egyezmény jövője azon múlhat, hogy az országok képesek-e megtalálni az egyensúlyt a szabad mozgás biztosítása és a hatékony határvédelem között.
