Az OECD legfrissebb, „Education at a Glance” című jelentése szerint Angliában a legmagasabb az egyetemi tandíj a világon az alapképzések szintjén. Amint azt a Statista munkatársa, Katharina Buchholz az alábbiakban részletezi, az angol egyetemeken az átlagos éves tandíja még az Egyesült Államokban fizetett tandíjakat is meghaladta. Méghozzá 37 százalékkal magasabb, ha a megélhetési költségekkel korrigáljuk azt. Ez annak ellenére van így, hogy Anglia a két- és hároméves szakok alapján számolta ki a számadatát. Az Egyesült Államok adata nem tartalmazza az úgynevezett rövid ciklusú szakokat. Ezek átlagosan csak évi 3500 dollár körüli összegbe kerülnek vásárlóerő-paritáson számolva.
Még mesterképzések szintjén is viszonylag olcsóbb volt egy amerikai diploma. A váráslóerő-paritást figyelembe véve átlagosan csak 12 600 dollár körül volt évente egy mesterképzés az USA-ban, míg Angliában az alapképzésért kell 13 100 dollár körül fizetni.
Az OECD-országok általában eltérő módon közelítik meg az egyetemi képzés finanszírozását. Sok ország Angliához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan viszonylag magas tandíjat számít fel. Míg körülbelül egyharmaduk nem számít fel tandíjat alapképzés vagy azzal egyenértékű képzés esetén. Angliában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Japánban, Litvániában és Dél-Koreában az éves tandíj értéke meghaladja az 5000 dollárt vásárlóerő-paritáson.
A kontinentális Európa olyan országaiban, mint Spanyolország, Franciaország és Németország, ehhez képest jóval alacsonyabbak a díjak. Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban azonban egyáltalán nincs tandíj. Anglia tandíjai azonban nem voltak mindig ilyen magasak. A 2000-es évek eleje óta az éves költségek több mint 700 százalékkal emelkedtek.
Magyaroszágon a budapesti képzések a legdrágábbak
Az Oktatási Hivatal szerint 2024-ben 120 990 diák jelentkezett a magyar felsőoktatásba. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig szakképzésre jelentkezett. A legdrágább fizetős képzések közé tartoznak az állatorvosi és általános orvosi képzések, ahol a féléves tandíj 1 450 000, illetve 1 350 000 Ft-ba kerül. A fogorvosi képzésért is 1 350 000 Ft-ot kell fizetni a fizetős alapszakokon, itt viszont a képzés csak 10 félévig tart.
A gazdasági képzésekért is sokat kell annak fizetni, aki nem kerül be állami finanszírozott helyre. A Budapesti Corvinus Egyetemen a 7 féléves angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment, valamint a 8 féléves nemzetközi gazdálkodás képzésen a hallgatóknak félévente 990 000 forintot kell utalni az egyetemnek. Ugyanezekért a képzésekért IBS Nemzetközi Gazdasági Főiskolán 40 ezer Ft-tal kevesebbet kell fizetni.
Országos viszonylatban az is megállapítható, hogy a budapesti alap- és mesterképzések tandíja szaktól függetlenül minden vidéki egyetemnél (Pécs, Debrecen, Szeged, stb.) magasabb.
Érdekelhet még: Oltáskárosultak a brit COVID-vizsgálaton: „Mi vagyunk a kellemetlen igazság!”
