A kis moduláris reaktorok (angolul Small Modular Reactor, röviden SMR) technológiája az elmúlt években hatalmasat fejlődött, ugyanis világszerte számos atomenergetikai vállalat célja, hogy a következő évtizedben nukleáris projekteket indítson a tiszta energia biztosítása érdekében.
A kis moduláris reaktorok olyan fejlett atomreaktorok, amelyek teljesítménye egységenként legfeljebb 300 MWe, ami egy hagyományos atomreaktor termelőkapacitásának körülbelül egyharmadát teszi ki. Az SMR-ek sokkal kisebbek, mint a hagyományos reaktorok, és modulárisak, ami megkönnyíti a gyárakban történő összeszerelést, illetve a szállítást. Méretük miatt az SMR-ek olyan helyekre is telepíthetők, ahová a hagyományos atomreaktorok nem férnének be. Emellett megépítésük is lényegesen olcsóbb és gyorsabb.
Az SMR-piac a 2024-es 6 milliárd dollárról 2030-ra várhatóan 7,14 milliárd dollárra emelkedik, a növekedés fő mozgatórugói pedig valószínűleg az ázsiai és az amerikai piacok lesznek.
Oroszország nélkül eddig el se lehetett volna kezdeni a reaktorok üzemeltetését
Az Egyesült Államokban egyre több technológiai vállalat fektet be az SMR-technológiába abban a reményben, hogy a nagy energiaigényű adatközpontjaikat tiszta energiával tudják ellátni. Az ágazat reményei szerint a technológia a 2030-as évekre már számos adatközpont energiaellátásáért fog felelni, mivel az adatközpontok energiaigénye a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák elterjedésével párhuzamosan fog növekedni. A kis moduláris reaktorok elterjedését az is jól mutatja, hogy a világ ötödik legnagyobb vállalata, a Google már 7 SMR-t rendelt.
A Bill Gates által alapított Terrapower egyike a jelenleg SMR-eket építő amerikai vállalatoknak. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz energiával szembeni szankciók késedelmet okoztak a vállalat SMR-technológiájának fejlődésében, mivel a közelmúltig Oroszország volt az egyetlen nemzet, amely a reaktorok működtetéséhez szükséges dúsított uránt előállította. Mivel azonban az Egyesült Államok novemberben megkezdte a speciális dúsított urán gyártását, nagy remény van arra, hogy az elkövetkező években gyorsabb lesz a fejlődés.
Nagy-Britanniában egyébként a kormány kifejezetten támogatja az SMR-technológia fejlesztését. Decemberben a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadót, Stephen Lovegrove-ot nevezték ki az SMR-eket fejlesztő, Rolls-Royce vezette konzorcium igazgatótanácsának elnökévé. Lovegrove szerint a Rolls-Royce mintegy 18 hónappal jár a versenytársak előtt az SMR-technológia kifejlesztésében.
A következő évtizedben indulhatnak el az első reaktorok
Hollandiában a Thorizon nukleáris startup új konzorciumot jelentett be egy sóolvadékos moduláris reaktor kifejlesztésére. A Thorizon a holland Demcon és VDL Group vállalatokkal lépett partnerségre, hogy felgyorsítsa az SMR-technológia fejlesztését. A cég jelenleg egy 100 MWe teljesítményű sóolvadékos reaktoron dolgozik, a Thorizon One-on, amelyet reményei szerint 10 éven belül piacra fog dobni. Az első prototípust várhatóan a nukleáris létesítményekből származó radioaktív hulladék és tórium keverékével fogják működtetni.
A sóolvadékos reaktorok radioaktív oldattal üzemelnek, és bár urániummal is működtethetők, optimálisan tóriumot használnak, amely tisztább, biztonságosabb és bőségesebb nukleáris üzemanyag.
Jelenleg világszerte számos vállalat tesz előrelépéseket az SMR-technológiában, az első reaktorok várhatóan a következő évtizedben indulnak el. A tiszta energia iránti növekvő kereslet – mind a kormányok, mind a magánszektor részéről – jelentősen ösztönzi a technológia gyors fejlesztését.
