Az Európai Unió a napokban készíti elő a 16. szankciócsomagját Oroszországgal szemben. Az új intézkedések az alumíniumimportot és az úgynevezett „árnyékflotta” tankereket célozzák. Egyes tagállamok kezdeti nyomása ellenére a csomagból látványosan hiányzik az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) tilalma.
További szankciókra számíthat Oroszország, készül a 16. csomag
Az Európai Bizottság a múlt héten küldte el az EU-tagállamoknak az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók következő körére vonatkozó javaslatát, azzal a céllal, hogy az ukrajnai teljes körű invázió harmadik évfordulójáig, február végéig egyhangúlag elfogadják a csomagot.
Az Európai Bizottság immár a 16. szankciócsomagot terjesztette elő Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben. Megtiltanák az alumíniumkereskedést, kikötési tilalmat rendelnének el az „árnyékflotta” további hajóira, és még a videójáték-konzolok és az Xbox exportját is betiltanák. A javaslatban szerepel a TASS és más orosz médiumok uniós sugárzási tilalma is.
Korábban egyes tagállamok hajthatatlanul sürgették az LNG gáz importjának tilalmát, de ezt végül kivették a listából. Ehelyett csak azt akadályoznák meg, hogy az orosz cseppfolyósított földgáz az EU gázrendszeréhez nem csatlakozó uniós terminálokba kerüljön. Ez a korlátozás pedig nem érinti az LNG-import többségét.
Az EU már megtiltotta az orosz szén- és kőolajbehozatalt, de a moszkvai gázvásárlást többszöri próbálkozás után sem tudta korlátozni, mivel olyan országok, mint Magyarország, régóta ellenzik azt. Budapest az Ukrajnán keresztüli gázszállítás leállítását is ellenezte, azonban a döntés megváltoztatásának hiányában végül január 31-én zöld utat adott, miután az EU garanciákat kért Kijevtől az ellátás biztosítására.
Az alumíniumimport tilalma
Az Unió az Oroszországból származó elsődleges alumínium behozatalának betiltását javasolja, hogy elvágja az orosz gazdaságot egyik fő bevételi forrásától. 2023-ban a tagállamok több mint 500 ezer tonna alumíniumot és ötvözetet importáltak Oroszországból. Az intézkedést nem egyik pillanatról a másikra vezetik be, mivel az EU teljes alumíniumimportjának 6%-a jelenleg is az oroszoktól származik. A fokozatos átállás érdekében egy egyéves átmeneti időszakot határoztak meg, és lehetővé tették 275 ezer tonna behozatalát.
Az orosz „árnyékflotta” már nem sokáig lesz az árnyékban
A szankciócsomag másik kulcsfontosságú eleme az orosz „árnyékflottára” vonatkozó korlátozások kiterjesztése. Ez egy olyan tankercsoport, amelyet állítólag a nyugati olajárkorlátok kijátszására használnak. Az EU eddig 79 olyan hajót jelölt ki, amelyek nem köthetnek ki az EU-ban, és nem vehetnek igénybe semmilyen hajózási szolgáltatást. A jelenlegi javaslat további 74 hajóval bővítené a tiltólistát.
Érdekes módon a listán nem szerepel az a hajó, amely a közelmúltban megrongálta a Balti-tenger alatti infrastruktúrát. Ez azért vet fel kérdéseket, mert az incidenst sokan Oroszország szabotázsakciójának vélték.
A javaslat értelmében számos tilalmat más országokra is kiterjesztenének. Szankcionálhatják a Kínában, Indiában, Kazahsztánban, Törökországban és Üzbegisztánban működő vállalatok kettős felhasználású termékeinek exportját. Ennek oka, hogy Brüsszel szerint ezek a cégek a kettős felhasználású termékek egy részét Oroszországba exportálják, ezzel fenntartva a lassan három éve dúló háborút.
Érdekelhet: Oroszország Bitcoint használ a szankciók megkerülésére – Új irány a globális pénzügyi rendszerben?
A videójáték-konzolokat és az Xboxot is tiltaná az Európai Bizottság
A javasolt szankciók között szerepel a játékvezérlők, repülésszimulátorok és konzolok Oroszországba irányuló uniós kiviteli tilalma is, mivel az EU attól tart, hogy ezek alkatrészeit drónok építésére használják fel.
A héten Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője azt mondta, hogy Oroszország nagyon kreatív, amikor alternatív felszereléseket keres a hadserege számára.
„Muszáj még olyan elemeket is szankciós listára tennünk, mint a videojátékok konzoljai, mert nyilvánvalóan ezekkel működtetik a drónokat.”
– fejtette ki Kallas.
Az intézkedés hatással lenne olyan konzolok eladásaira, mint a Microsoft Xbox, a Nintendo Switch és a Sony PlayStation.
Még több személy szembesülhet vízum- és vagyonbefagyasztással
A szankciójavaslat szerint további 35 személyt sújtanának vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal. Érdekesség, hogy a Reuters értesülése szerint pár nappal ezelőtt még mintegy 50 ember volt a listán, tehát nem kizárható, hogy a tárgyalások során enyhítettek az eredeti tervhez képest.
Ezek a személyek főként katonai cégek igazgatói és politikusok, akiket Oroszország a megszállt kelet-ukrajnai területekre telepített. Néhány név azért kilóg a sorból. Az egyik Kristina Potupcsik, egy híres orosz blogger, aki az EU szerint „félretájékoztatást terjeszt az ukrajnai háborúról„, valamint Julija Baranovszkaja televíziós műsorvezető, akit az RFE/RL által látott dokumentum szerint azzal vádolnak, hogy „nyilvánosan népszerűsítette az orosz háborús bűncselekményeket, például az ukrán gyerekek erőszakos deportálását”.
A szankciókból Oroszország szövetségese, Fehéroroszország sem marad ki. Az EU az elektronikus eszközök, vezetékek, távközlési, navigációs és repülési berendezések, valamint különböző típusú érzékelők és lézerek uniós kiviteli tilalmának bevezetését tervezi.
Összefoglalva
A 16. szankciócsomag stratégiai megközelítést képvisel, és az alumínium- és tengerészeti ágazatban hozott célzott intézkedésekkel fokozza az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást. Az LNG-tilalom hiánya azonban kiemeli, hogy Európának milyen kihívásokkal kell szembenéznie a geopolitikai nyomás és saját energiaszükségletei közötti egyensúly megteremtése során.
